Nyelvtudományi Közlemények 46. kötet (1923)

Kisebb közlemények - Rásonyi Nagy László. Török eredetű helynevek. (1. Börgönd, Bergengye. – 2. Mergen. – 3. Kondakor. – 4. Kojan. – 5. Teskánd, Tacskánd) 464

KISEBB KÖZLEMÉNYEK 467 (Hazai Okmt. VII. 335); 1332: Kundakur (F. VIII/3. 606); 1335-ben mint helynév ismét Zalában: nobiles de Rondakor (Zalai Okit. I. 301); 1430: Rondakw (?); 1513: Rondakor (CSANKI i. h.). Családnév is fejlődött belőle, nyomait 1483. és 1513-ban találjuk (CSÁNKT, III. 162). Hogy török névvel állunk szemben, arra vau bizonyság. Bár etimológiailag nehéz bebizonyítani, viszont hosszabb név, semhogy véletlen egyezésről szó lehetne. RYCKOV (Tagebuch über seine Reise, 352) 1771-ben az orenburgi kormányzóság területén élő kirgizek között jegyez föl egy kevéssé ismert hagyományt (LEvswen kívül nem igen idézik) a kazak-kirgizek eredetéről. E szerint a kirgizek valaha a krímiekkel ugyanegy nép voltak Rundugur kán uralma alatt. Ennek halála után fiatalabbik feleségének 7 fiát az öregebbik feleség fiai az osztozkodásnál megrövidítik, erre a steppébe vándorolnak 33 kísérővel együtt. Onnan rabolják meg néha Rundugur hátrahagyott népét, amiért azután Rirk kazak, később kirgiz-kazak lesz a nevük. Mint személynévből fejlődött helynév is előfordul: Rondukur koban jer (LJUTS, Chrest. 44, 47). Teljesen biztos megfejtése nincs. Ha az ugyancsak Zala megyében, a XIV. szd. közepén szereplő Akurpataka (Zalai Okit. 1. 2); 1335: Akorpataka (Zalai Okit. I. 301, ugyanegy oklevélben Rondakor-r&l) helynévből elvonható Akur, Akor személynévvel (vö. még ecclesia Okur 1257, F. IV/2. 419; poss. Okur 1183, W. VI. 148) vetjük össze, összetételre gondolhatunk: csag. kund co oszm. kunt co Cod. Cum. cun= forcia (-= p. JU^""?)1

)

vastag, erős szilárd' + ujg. oszm. csag. oyur ,ein glücklicher zufall, das glück, ein gutes zeichen' (innen HouTSMAnál: Ugurlu ,glücklicher' sznév) vagy küár. sag. kojb. oyur ,der dieb'. Az utóbbi *) Hogy perzsa jövevényszó szerepelhet mint kún személynév, arra nézve vö. Mordar 1280. W. XII. 313—14. Cod. Cum. 101: murdar ,meretrix', 164: ,male' =- p. b.^ murdar ,impura, sördida res; cadaver' VULLERS, ,a dead carcase, carrion' STEINGASS =- oszm. REDH. ,canonically undean, dirty' co kom. tob. kir. trkm. murdar ,schmutzig, bőse, niedertráchtig' RAUL. Olyanfajta óvó név, mint az alt. Palcyk ,szemét' (GOMBOCZ, MNyv. X. 338) vagy a magy. Szemét 1059. (NÉMETH: Klebelsberg emlékk. 140). Egyébként HOUTSMA (Ein türk-arab Glossar) több perzsa szót sorol fel, amelyek a kipcsaki törökben személynevekként használtattak. így pl. ^jL^ mdrvári. Az arab glossarium (1245!) szerint a p. joUy* mervarid ,perle' szóból (f • : C^UIly^J ^JC Joljj* *U[> tfjjjl), vagy pl. rnah ,U ,Mond' (y * • i-~.,lfl]L y* j UJJ) ~^> JJO ű^~ °^*J 31