Nyelvtudományi Közlemények 46. kötet (1923)

Kisebb közlemények - Rásonyi Nagy László. Török eredetű helynevek. (1. Börgönd, Bergengye. – 2. Mergen. – 3. Kondakor. – 4. Kojan. – 5. Teskánd, Tacskánd) 464

KISEBB KÖZLEMÉNYEK 465 sok példánk van a törökségből: kirg. Kojabergen (oszm. csag. koja ,alt, der greis; gross, moralisch stark; ehemann') (ALTYNSARYN, Kirg. Chrestomatija 2), kirg. %asayanbergen (vö. kirg. jasa ,leben') (ALEKTOROV, Ukazatelj ...o kirgizach = AUK 99; az 10AK XVI— XVIII, XX. melléklete), kirg. As Bergen (vö. kirg. as berdi ,er hat ein gastmahl ausgerichtet' RWb.). Ez egy kurgán neve, a Balchastótól délre a Karatal-f. mellett' (PETERM. Mitt. Erg. heft 42. karte), Tanyr-bergen, Ak-bergen az akmolinski fennsíktól délre (Karla Juzsnoj Aziatsk. Rossii XI.). Fontosnak tartom megjegyezni, hogy különösen az Ili-völgyben a Dzseti-su (Siebenstromland) vidékén előforduló rengeteg kurgán neve sok becses adatot szolgáltat a török sz.-nevek ismeretéhez. A legtöbb kurgán név személynévi eredetű, amit bizonyít a névben szereplő bay v. batyr és az is, hogy az illető vidék történelméből vagy népmondáiból gyakran ki tudjuk mutatni az eponymos személyt. Másik ilyen kurgánnév Kudaj-Bergen (kudaj ,isten') az Ili-f. mellett, a Balchas-tótól délre. Ez a név előfordul a népköltésben is, így Ljuts Chrestomatijajában (118. 1.) s mint helynév LEVsranél. (LEVCHINE, Descriptiön des hordes et des steppes des kirghiz-kazaks, trad. PIGNY. Paris 1840. p. 104.) Egy Kudai Bergen nevű kirgiz tarchannal RYCKOV is talá'kozott 1771-ben (Tagebuch, 341). A Bergen itt mindenütt összetételekben szerepelt, de a két Berdi-beg példája mutatja önálló személynévi használatának lehetőségét. Hogy ilyen n. actorisok szerepelnek a magyarországi török nevekben, arra nézve vö. a Turgan, Kayathkan, Buzgan neveket .(NyK. XLVI. 133—34.) Ha figyelembe vesszük, hogy a -gan, -gen végö. igenévnek egyes dialektusokban -an, -en végű felel meg, fölmerülhet az az ötlet, hogy a Bozan co Buzgan, Turan co Turgan (NyK. i. h.), köznevekben: csag. iren co irgen (,elérő, érkező' Abuska) vagy csag. ysuran co ysuryan (,evő' Abuska) stb. analógiájára a Bergen neveket a hazánkban annyira elterjedt Béren (=- Berény, Berencs, Berend) személy- és helynevekkel azonosítsuk. A Codex Cumanicnsban is előfordul mind a -kan, -yan, mind az -an, -an, -in végű igenév. (KUUN, Prolegomena, p. CXIII.) Ha mindez árpádkori török nyelvjárások differenciálására szolgálhatna kritériumul, annál értékesebb lenne számunkra. Azonban az 1001/1109-iki Scqappposv helynév második tagjának megfejtésétől sok riigg. 2. Mérgen. — Hogy török nevek az árpádkori Dráva-Szávaközi magyar megyékben ós Szlavóniában előfordultak, az érthető. De hogy Horvátországba, a mai Dalmáciába is elkerültek, arra eddig még nem igen volt adatunk. 1178: „Mérgen figliolo . .. di Girgo" Spljet-Spalatóban szerepel (SMICIKLAS, II. 107); 1238: Mérgen Radogostic Zárában (SMICIKLAS, IV. 47); 1247: Maurus de Mérgen Zára polgára, mikor a város behódol a velencei köztársaságnak (W. XI. 358). Annyira egységesen idegen, délszláv milieuben szerepelnek e nevek, hogy nem gondolnék török eredetükre, ha nem állana ren-Nyelvtudományi Közlemények XLVI. 30