Nyelvtudományi Közlemények 46. kötet (1923)

Értesítő - Zlinszky Aladár: † Lehr Albert. 312

312 NEKROLÓGOK nyozásából megállapítja, hogy „hajdani elmaradásunk nem annyira a kiválóbb tudományos férfiak, mint inkább a tudományos élet hiányában nyilatkozott" (1877, Adalékok 7). EöTvósnek a nemzeti szellem és a tudományos kutatás viszonyáról szóló gondolatait fejtegetve ezt írja: „Ha valakinek, bármely hatalmas iskolának vagy valamely korszak szerencsétlen áramlatának sikerülne valaha a tudományos működésből a nemzeti szellem nyilvánulásait kiirtani vagy benne elfojtani, magának a tudomány fejlődésének legszükségesebb éltető gyökerét metszené át" (1889, Adalékok 98). Gondolatai között tehát a legfőbb helyet a nemzeti műveltség foglalja el, mert az biztosítja a magyarság jövőjét. A műveltség céljaira szükséges a tudományok ápolása, ami csak nemzeti szellemben történhetik, s amit csak szervezett tudományos élet teljesíthet olyan mértékben, hogy a magyarságot nyugati színvonalra emelje. Ezek a gondolatok lelkesítették SZILY KÁLMÁNÍ, hogy tudományos munkássága és hivatalos elfoglaltsága mellett két tudományos társasággal és két nagyhatású folyóirattal ajándékozza meg nemzetét. * „A mai kor könnyen felejt, hamar elfelejti a régieket, legfőkép akkor, ha semmi külső jel sincs, ami az embereket az elköltözöttre emlékeztetné." Ezt írja utolsó dolgozatában, a SEMSEY ANDORról szóló megemlékezésében. SZILY KÁLMÁNÍ nem felejthetik el a magyar szellemi élet részesei: emlékét megőrzik maradandó alkotásai. SÁGI ISTVÁN. f LEHR ALBERT. 1844—1924. LEHR ALBERT annak a régi, erős egyéniségű tudós nemzedéknek volt tagja, akiket nem egységes kiképzés, előre kitűzött célok vittek a tudós pályára, hanem tehetségük ragadott oda másirányú előkészületek után, s úgy szerezték meg később autodidaxis útján az eredményes munkássághoz szükséges ismereteket. LEHR ALBERT is lutheránus papnak készült a soproni theológián, de ennek elvégzése után, 1865-ben, tanárnak ment szülővárosába, a sárszentlőrinci gimnáziumba. Családi hagyományt követett e lépésével; atyja, András, Petőfinek is egy időben tanára, ebben a gimnáziumban működött. Itt ébredtek fel LEHR ALBERT tudós hajlamai, s képzettségét elégtelennek látván, 1868—69-ben német egyetemeket látogatott s Halléban POTT, BERNHARDY és ERDMANN előadásait hallgatta. Onnan visszatérve újból elfoglalta állását, s mivel a gimnáziumot Sárszentlőrincről Bonyhádra helyezték át, ott folytatta működését 1873-ig, amikor Pestre az ág. ev. főgimnáziumba került. Itt szolgálta ki a* teljes nyugdíjra jogosító harminc évet 1898-ig s ekkor azonnal nyugalomba is vonult. Képzettségét azonban nem annyira külföldi ta* nárai, mint inkább a hazai viszonyok alakították ki. Maga vallja életrajzában, hogy esztétikai műveltségét ARANY JÁNOS Koszorújából szerezte, amelynek füzeteit mint soproni diák lázas érdeklődéssel leste hétről hétre. (SZINNYEI, Magyar írók) Nyelvészeti működését