Nyelvtudományi Közlemények 46. kötet (1923)
Kisebb közlemények - Zsirai Miklós. Higy ’inauris, aurifilia’ 307
308 KISEBB KÖZLEMÉNYEK nibus ornamentis. suis ornavit se' (BécsiK. 31), ekefeiticvalap higiuél z p kpfontpieuél ,ornabatur i n a u r e sua et monili suo' (uo. 183), Tudtommal eddig senki sem foglalkozott e szó eredetével, pedig alábbi egyeztetésem szerint a lapp kivételével valamennyi finnugor nyelvben él hangtanilag és jelentés tekintetében pontos megfelelője^ sőt rokonsága átnyúlik a finnugorságon túlra, a szamojédba is: vog. °kis ,reif (zu fássern)' (AHLQVIST : SUS. Tóim. II. 16); kis ,abroncs, hajlított fából való ív' (MUNKÁCSI, VogNGy. II. 558, 594—5, 657), apa-kis ,a nyírhój-bölcső alját erősítő hajlított fa1 (uo. II. 630, III. 394), ^sarni kispa apa ,aranyabroncsú bölcső' (uo. I. 67, 0329, II. 630), jósa kisa ,a hótalp fölcsatoló karikája' (uo. II. 0555, 657), sü-kis ,hóbot-karika' (uo. II. 657), ,a hóboton, lefelé állítandó végén karika (kerek lapos fadarab) van, hogy a bot a hóba alá ne süppedjen1 (uo. II 619), ^kis-lakív ,abroncs-karika' (uo. I. 0282, II. 123, 657), kisti ,abroncsot hajlít' (uo. II. 595, 657); vogT. kus ,abroncs' (MUNKÁCSI, VogNyjár. 277). — A varsa részeinek ismertetésében mint műszó SIRELIUS-nál is előfordul (Sperríischerei 103): kes ,spirálé', én-kes ,műndungsreifen' (a Konda mellett), kis .spirálé', töl'ax-kis ,sterzreiíen' (a Szoszva vidékén); osztj. Jug. köts a következő összetételekben: pqn-k. ,die reifförmige hölzerne einfassung an der niündung der fischreuse', sqk-k. ,pflock od. ring, der sich am ende des stocks des schneeschuhláufers befindet' (PAASONEN : FUF. VI. 239); kuc ,reifen' (a Jugan és Agán mellett; SIRELIUS, Sperrfischerei 102); zürj. kyts, kytts (WIED ), kits (WICHM.) ,ring, reifen, re f, kreis, echlinge', pet-k. ,ohrring', tsuú-k. ,ring, fingéi riog'; permiK. ikec (GEN.) ,ring', permiNy. f kyc, ^kyc ,iviyxa,H neTe^itKa, Ko.ie^Ko'; votj. °kyts (Wied.) ,schlinge, reifen', + Mc, *kis (Műnk.) ,kötőzsinór, szalag, hurok'; cserK. kejse, cserNy. ke/sd, cserH. kejsd (stb. vö. NyK. XXXIX. 88, WICHMANN, Apuneuv. V. 59) .sonne, tag'; md. tsi, si (s- *-« *ts-) ,sonne, tag'; M t'etsi, E tetse ^eiite1 " •*t te, te ,dieser' tsi ,tag'; tsi -c *ktsé' -= *k{jtsö (PAASONEN : SUS. Tóim. XXII. 48, 49, 88. §§, FUF. VI. 238—9); ide tartozik a mdE. surgots, surguts ,fingerhut' (sur ,finger') összetétel utótagja is; FS. kehei ,circulus circa quid, orbis; kreis, umkreis, ring, peripherie, rahmen, einfassung stb.; fK. ke/soi ,várttinán varressa oleva rengas; (naisten) työseura'; fE. °kets, °ketas, °katas, °kadaras ,rad (an maschinen, an der drechselbank), tritze, rolle, rundé hölzerne scheibe'; szamO. °koce, °köc, °kuoce, °köcu, °küc, °küte ,ohrring'. Vö. SETÁLA: FUF. II. 223 (fS.-zürj.-votj.), SUS. Aik. XXX3, 31; PAASONEN: FUF. VI. 238 (md.-cser.-osztj Jug.), KSz. XIV. 255 (szamO.); KAUKOEANTA: Viritt. 1914: 128 (fK.—fÉ.). ZSIRAI MIKLÓS.
