Nyelvtudományi Közlemények 46. kötet (1923)
Kisebb közlemények - Szinnyei József: A -nál rag 299
KISEBB KÖZLEMÉNYEK 299 fgr. nyelvekben közönséges jelenség, és így állott elő fokozatos fejlődés útján az atval alak. A fial szó előmagyar alakja (az osztj. p$y$- [n. pq%( ] 'sohn' és a vog. piy 'sohn knabe; junges' segítségével visszaállítva) *p&y.pül. =~ *p&y.-fttil. vagy *p&y&-p8lö ^ *pays-ftóíö volt, s ebből szintén a második szótag rövid magánhangzójának és azután a v-nek kiesésével vezethetjük le a ránk hagyományozott alakot (*p{jyftül. v. *p&yftöló' ^=-*fival =- fial). Elvégre még azt is föl lehet tenni, hogy az atval ós a fial összetétel utótagja nem is a fél szó egykori alakja volt, hanem veláris párja. Ez esetben a -val és az -al utótag a f. puole- 'fél' ós a md. pola 'ehehalfte (mann oder frau)' megfelelője,1 ) és fiai-f. poika-puole- 'mostoha-fiú'. (A magánhangzók megfelelésére nézve vö. f. nuole-, kuole-, vuote-^m. nyal, hal-, [tajial), A 'filiolus, söhnchen, kind' jelentésű másik fial szót, amely a MünchK.-ben fordul elő kétszer (fialim 'filioli mei' 92,200), Nyr. XXIII. 148 az előbbitől teljesen különválasztottam és az olasz diai. fiol (= közny. figliuolo = lat. filiolus) átvételének tartottam. Ez akkor volt, mikor az olasz hatást még egészen más szemmel néztük. Most már nem tartom valószínűnek. Olasz jövevényszavaink olyan fogalomkörökből valók, hogy egy 'filiolus' jelentésű szónak közéjük tartozása legkevésbbé sem valószínű. Ezt a másik fial szót inkább a fi (fia-) szó -l képzős kicsinyítőjének tarthatjuk, ahogy Nyr. XXII. 174 MELICH mind a kettőt magyarázta. (L. most a m. -I kicsinyítő képzőről GOMBOCZ : NyK. XLV. 1). Mikor a NySz. az F. betűig haladt, akkor még csak a fial szó volt ismeretes, az atval nem, azért az F. betű szerkesztője (SIMONYI) a 'filiolus' és a 'privignus' jelentésű fial-t egyazon szónak vette, egész természetesen, mert a két jelentés megfér egymással (vö. BUDENZ, UA. 233). Az atval szó v-je miatt azonban külön kellett a kettőt választani.2 ) SZINNYEI JÓZSEF. A -nál rag. — A nál- (nálam, nálad stb.) szót és a belőle lett ragot NyK. XXXV. 449 úgy magyaráztam, hogy eredetileg az egyszerű -l raggal alakult ablatívus volt, s azután lett belőle lokatívus (vö. alul, fölül, belül, Mvül stb., amelyek szintén ablatívusok voltak eredetileg s ma is azok, de egyszersmind ') A zürj. pel 'halfte, eines von einem paar' és a votj. pal 'halb ; halfte' magánhangzójának eredeti mivolta kétséges ; lehetett veláris is, palatális is 2) Ezen a két fial szón kívül még kettő van: fial 'párna, vánkos' (Göcsej MTsz.) (=fejal) és fial 'fiadzik' (Heves m. NyF. 16:48; Nyíregyháza, üjtelektanya Nyr. XLIV. 88).
