Nyelvtudományi Közlemények 46. kötet (1923)
Ismertetések és bírálatok - Zsirai Miklós: Mark, Julius. Die possessivsuffixe in den uralischen sprachen. I. 291
292 ISMERTETÉSEK ÉS BÍRÁLATOK kezdete óta állandó és élénk figyelemben részesült, bár az eddigi kutatók — egy-két speciális tanulmányt nem számítva — többnyire csak mellesleg, egyéb hang- és alaktani kérdésekkel kapcsolatosan vagy a rendszer teljessége kedvéért foglalkoztak vele. MARK GYULA, a dorpati egyetem jeles képzettségű fiatal tanára vállalkozott arra, hogy a kérdésről minden egyes uráli nyelvre kiterjedő, minden részletet tüzetesen földolgozó monográfiát ír. Különösen a szamojédság bevonásától várhatunk fontos új eredményeket, mert hisz a finnugor nyelvekbeli viszonyok lényegükben már elég világosan föl vannak derítve. MARK nagy terjedelmű munkájának I. kötete eredetileg doktori értekezésül szolgált s mint ilyen már 1923-ban megjelent. A mostani csak köntösében, előszava néhány jelentéktelen pontjában és a sajtóhibák jegyzékében l) tér el a két évvel előzőleg készült lenyomattól. Az I. fejezet (1—53. 1.) a kérdés bő irodalmát ismerteti, bírálja, míg a II. rész (54—277. 1.) alapos részletességgel a finnség birtokos személyragjaival foglalkozik. A líven kezdi, amelyben ma már csupán a 3. személy ragjának elfakult nyomai találhatók, főleg határozószókban, s azután sorra következik az észt, vót, vepsá, karjalai fokonként élénkülő anyaggal s végül a szorosabb értelemben vett finn, amelynek nyelvemlékei és nyelvjárásai az alakok színes változatosságát és a tanulságok meglepő tömegét tárják elénk. Könnyebb áttekinthetőség végett csoportosítom az egyes személyragok fontosabb változatait s aztán többnyire descendens módon összefoglalom a munka eredményeit. Sing. 1.: ősfinn : *-mi és *-ni =- fL. — | fE. -ni, -nni, -nni, -n1 , -n [ fV. -ni, -n | fVp. -m; -i(n), mghny.2 ) (+ n) | fK. -ni, -ni, -n, -n -n, -ini, -i{n), -in, mghny. + n | fS. -mi R.; -ni; -ni, -i(n), -ni(n), -nni(n), -n, —', -n, -in, -én, mghny. (+ n), mghny. (-f n). Plur. 1.: ősfinn: *-mm.k és *-nn.k =- fL. — | fE. -nne, -ne, -nna, -na | fV. -ni | fVp. -moi, -moé, -mö | fK. -mme, -mmek, -nne(k), -na, -na, -ma, -ma | fS. -na R.; -nne(k), mghny. + ne(k), -(n)ne, (mghny. +) n, mghny. + na, mghny. -f na, -nna, -nna, -mme(n), -(m)me, -n, -(m)ma, -(m)ma, -(m)mo, -(m)mö, (mghny. -f) mmo(n), (mghny. -j-) mmö(n), -(mjmuO, -(m)myl''. Sing. 2.: ősfinn : *-ti, *-si H *-#) és *-nsi (^ *-nti) ^ fL. — | fE. (si) | fV. -si, -zi, -s, -z, -z | fVp. -is, mghny. + z \ fK. -si, -s, -s, -ze, -zi, -is, -is, mghny. -j- n | fS. -ti R.; -si, -sti, -s, -s, -is, -és, -es, mghny. + s, mghny. -f s, -nsi, -ns, - n s. Plur. 2.: ősfinn: *-nn.k =- fL. — | fE. -nne, -ne, -nna, -na \ fV. -no, -nö | fVp. -tej, -toi, -toé, -tö \ fK. -na, -na., -nne(k), -ne, -tto, -ttö \ fS. -nne(k), mghny. + ne(k), -nne(n), -(n)ne, -n, (mghny. 4-) na, (mghny. -\-) na, (mghny. -f) nna, (mghny. 4-) nna, -(n)no, -(n)nö, (mghny. -f) nno(n), (mghny. +) nnö(n), -(n)nuC), -(n)nyO. !) Néhány apróság még mindig bennfelejtődött. Nyilván elnézésből erednek RÉVAI, Elab. gramm. I—II. megjelenésének évjelölései: MDCCCIII (2. 1.) és 1803 (15. 1.). 2) mghny. = magánhangzó-nyúlás a tőszó végén.
