Nyelvtudományi Közlemények 46. kötet (1923)

Tanulmányok - Losonczi Zoltán: A magyar tővéghangzók - I. 242

284 LOSONCZI ZOLTÁN ingadozás. így m, n, k, g, sz, z, t, r után gyakran hiányzik, de néha egyéb esetekben is. Példák: beteglnec Münch.-k. 179; betegluala Münch.-k. 176; betegl Döbr.-k. 487; ebeílb Debr.-k. I. 57; yneklek Keszth.-k. 189; Kulcs.-k. 182; éneklek Ap.-k. I. 2; II. 146; énekli í)ebr.-k. VI. 626; Nagysz.-k. 287; enecly Debr.-k. III. 328; ynekly Debr.-k. IV. 501; eneccli Nagysz.-k. 264; éneklem Érs.-k. II. 553; enekle Dom.-k. 313; enokle Tih.rk. 119;

eeneklyk Érs.-k. I. 79; ineklvk Döbr.-k. 43 ; eenekleneek Érdy-k. 259; enekletec Bécsi-k. II. 205; inekled Döbr.-k. 241; ineklen Döbr.-k. 433; Enekletec Bécsi-k. II. 206; inekletek Döbr.-k. 126; yneklyk Kulcs.-k. 50; ineklet Döbr.-k. 241; yneklendek Kulcs.-k. 171; Ineklef- Döbr.-k. 473; enekleny MargL. 1; Horv.-k. 255; enekleef- Érdy-k. 236; eneclef- Tel.-k. I. 185 (de: Enekel-Batthy.-k. 250; inekelíenek Döbr.-k. 216; Énekelgetek Keszth.-k. 378; InekeUonk Döbr.-k. 247; énekelnek Batthy.-k. 24; enekelween Erdy-k. 237); erdomle Debr.-k. I. 63; III. 429; Nád.-k. 221; Tel.-k. I. 104; erdomlek Debr.-k. I. 56; erdomli Debr.-k. V. 580; Guary-k. 75; erdemle Debr.-k. VI. 628; erdemlhezed Lobk.-k. I. 192; erdemleel Lobk.-k. III. 257; erdemlhetne Láz.-k. V. 251; erdemlettetyk Láz.-k. V. 274; erdoml Debr.-k. III. 443; Kaz.-k. III. 188; Szék.-k. II. 254, 295; Tih.-k. 9, 42; erdomle f- Szék.-k. II. 288; erdomlyelek Kriza-k. 64; érdemled Winkl.-k. III. 365; erdőmlottem Nagysz.-k. 81; erdemlette Batthy.-k. 2; erdemlyem Göm.-k. IX. 73; Érs.-k. I. 39; erdomliem Debr.-k. I. 167; erdomliőnk Debr.-k. I. 68; erdemlyen Thewr.-k. I. 132; érdemi Thewr.-k. I. 200; Döbr.-k. 357*; eerdeml Érdy-k. 76; erdomlottek Kaz.-k. I. 7; erdemlheted Láz.-k. IV. 129; erdemlene Döbr.-k. 419; érdémiét Bécsi-k. I. 84; erdewmlyenek Pozs.-k. III. .40; feenlnek Érdy-k. 293; fenluen Debr.-k. I. 17, 170; feenleny Kulcs.-k. 173; fenlnec Bécsi-k. II. 112, 166 (de: fenéinek Virg.-k. 145); yngerl Szék.-k. I. 175; merezli Tih.-k. 55; merezlek Kaz.-k. I. 123; merezlbtte Tih.-k. 133; meerteekletek Horv.-k. 180; meerteekleny Érdy-k. 81; mertekly Corn.-k. 301; nehezlek Döbr.-k. 444; nehezleft Döbr.-k. 148; orzagla Kulcs.-k. 239; Keszth.-k. 261; orzaglaz Érs.-k. 33; orzaglando Döbr.-k. 103; orzaglani Nád.-k. 245; Bécsi-k. I. 284; Orzagl Kulcs.-k. 114; orzagl Bécsi-k. II. 251; Döbr.-k. 269, 386, 413, 498, 510; Keszth.-k. 17; Kulcs.-k. 17; Guary-k. 11; orzaglonk Corn.-k. 184; orzaglon Bécsi-k. I. 51; orzaglat Bécsi-k. I, 285; II. 119; orzaglotth Szék.-k. I. 125; orvoflaa Érdy-k. 210, 211; •oftorlatam Döbr.-k. 137; oftorlatik Döbr.-k. 298; oftorlaUak Döbr.-k. 298; o.ftorlattam Döbr.-k. 293; panazlaf- Érs.-k. I. 202*; panazlaffek Döbr.-k. 523; panazlok- Döbr.-k. 130; panazlook- Keszth.-k. 169; panazlaf- Keszth.-k. 170; panazlot Döbr.-k. 78; panazlom Sánd.-k. 26; panazlottanak Keszth.-k. 209; panazl'ak Döbr.-k. 441; panazla Kulcs.-k. 180; Dom.-k. 28; Döbr.-k. 140; Winkl.-k. I. 205; péczetle Láz.-k. V. 147; pecetlec Nád.-k. 301; remenlunk Tih.-k. 6; remynlem Pozs.-k. II. 29; remenlenek Batthy.-k. 329; remenl Döbr.-k. 297; remenluen Szék.-k. II. 259; zegenl Tel.-k. I. 112; zynleiv 1558, OklSz.; vndoklot Döbr.-k. 193; vndokla Döbr.-k. 191; wadlak Kaz.-k. I. 90; vadlo- Tel.-k. II. 257 (de vádol uo.); Vefzerlez Batthy.-k. 5; wezery Pozs.-k. III. 52; vezerleed Kulcs.-k. 199; vezeerl Kulcs.-k. 357; vezzerlez Kulcs.-k. 66; vezérled Batthy.-k. 89; vezerlevd Horv,-k. 222; vezerlef- Batthy.-k. 203; vezéri Keszth.-k. 430, 433, 445, 301; wezerlwen Tel.-k. III. 300; wezeerl Keszth.-k. 394; veztegl Bécsi-k. II. 267, 283; Döbr.-k. 154,436, 449;