Nyelvtudományi Közlemények 46. kötet (1923)

Tanulmányok - Gombocz Zoltán: A magyar őshaza és a nemzeti hagyomány - III. 168

170 GOMBOCZ ZOLTÁN Idő közben a hatalmi viszonyokban eltolódás áll be. Az egyre gyarapodó hatalmú Moszkva nagyfejedelme, Ili. IVÁN VASZILJEVICS (1462—1505), aki 1477-ben véget vetett Novgorod önállóságának, már 1465-ben szemet vetett Jugriára is. Parancsára SZKRJABA VASZILIJ usztjugiakból és vycsegdaiakból álló szabad csapattal megtámadta Jugriát, sok foglyot ejtett s Jugria két fejedelmét, KALPAKOÍ és TEcsiKet magával hozta Moszkvába. 1483-ban a nagyherceg KURBSZKIJ FJODOR SZALTYK-TRAVIN vezérlete alatt még nagyobb hadsereget küld ASZYKA vogul fejedelem ellen. A vogulok a Pelym torkolatánál vereséget szenvednek, s a következő év tavaszán JUMSAN és KALPA vogul fejedelmek, PYTKEI és MOLDAN jugriai kenézekkel együtt megjelennek Moszkvában a nagyfejedelem előtt s hűséget esküsznek. A megígért adó megtagadása arra kényszerítette III. IVÁNÍ, hogy 1499-ben újra büntetőexpedíciót küldjön Jugria ellen. A csapat vezérei KURBSZKIJ SIMON és USATOV PÉTER volt. A vállalkozás sikerrel járt; a nagyfejedelem serege meghódította egész Jugriát, 40 várost elfoglalt és 50 fejedelmet foglyul ejtett.1) Az orosz évkönyveken kívül a kései középkori arab geográfusok is emlegetik Jugriát Sjy vagy „J.y [Jura vagy Jugra] né-J) Az orosz krónikáknak és évkönyveknek Jugriára vonatkozó adatai össze vannak állítva a kővetkező munkákban iJl. értekezésekben : A. C. LEHRBERÖ, i. h.; SCHLÖZER NESZTOR-kiadásában; MATTH. AKIANDER, Utdrag ur ryska annaler (Suomi, VIII. [1849], 1—284); vö. még HUNPALVY PÁL, A vogul föld és nép, 1864, 340 kk.; Magy. Ethn. [1876] 210, 260 kk.; Az Urál vidékei és népei. Földr. Közi. [1888] 149, 160; KUUN GÉZA gr., Relat. I. 49 kk.; PÁPAY JÓZSEF, Nyelvünk finnugor eredetének kérdése Sajnovics és Gyarmathi felléptéig (A debreceni reform. Főiskola Évkönyve. XXXI. 1909-10, 51 kk.); D. E. D. EUROPAEUS, Tietoja suomalaisungarilaisten kansain muinaisista olopaikoista. Suomi, Toinen jakso, VII. 12; N. L. BARSOV, Ocerki russkoj istoriceskoj geografij. Varsava [1885], 60—64, 245—6; A. KANNISTO, Der wogulenfürst Asyka in chroniken und volkstradition. FUF. XIV. 18—30. — Nem ismerem A. V. OKSENOV két idevágó értekezését, amelyek Novgorodnak ill. Moszkvának Jugriával való kapcsolatait tárgyalják (az első 1885-ben a szentpétervári Literaturny Sbornikban jelent meg, 425-45; a másik a Zurnal Ministerstva Narodnago Prosvéscenija 1891. évfolyamában, 245—72).