Nyelvtudományi Közlemények 46. kötet (1923)

Tanulmányok - Szinnyei József: Egy finnugor deverb. névszóképző 161

166 BZ1NNYEI JÓZSEF 'etitlassung, freilassung, erlass' (°ledé- 'lassen, entlassen, freilassen') | °senéeg 'wunder' (°sené- 'sich wundern') | Hultfseg 'gang, tritt, schritt' (°tultts- 'gehen, schreiten, treten') stb. (WIEDEMANN, Syrj. Gramm. 59 és Syrj. Wbtich) || maiteg 'szappan' (NyK. XLIV. 250; °maitög 'seife' WIED. Wb , °maitag 'sapo' CASTRÉN, Gramm. Syrj. 148) (°mcát- 'schmieren' WIED., °mait- 'ungo' CASTR.) || zürjP. (keleti) fkóc0g

'stiche, seitenstechen' (SUS. Aik. XV. 11; vö. °kotsköd'stechen, kneifen [im leibe]', °kotsan [P.] 'spiess, speer, lanze' WIED. Wb.) — Igenevek : gulditig: Un§ sue guíáitig 'azt mondja, hogy te paráználkodsz' (NyK. XLV. 453) (^gúláit- 'spazieren gehen, sich umher treiben, ausschweifen, lüderlich sein' W.1) \

Tcolig: oz su koligfn 'azt mondja, hogy nem kell' (NyK. XLV. 453) (°kol'nötig od. notwendig sein' W.) | kulig: kuligas 'mikor halálán volt' (NyK. XLII. 153) (°kul- 'sterben' W.) | loktig; loktigad 'mikor jöttél' (NyK. XLIV. 102) (°lokt- 'kommen, gehen' W.) | munig: munig kostiid 'mialatt mentél' (NyK. XLIV. 241) (°mun- 'gehen' W.) stb. (Vö. WIEDEMANN, Syrj. Gramm. 167 és SZENDREY ZS. cikkeit ebben a kötetben). Ez a -g képző megvan a votjákban is, de mint főnévképző nagyon ritka. WIEDEMANN (Syrj. Gramm. 59) csak ezt a két (deverb.) származékot idézi: °puteg (^ °putek) 'spalt, riss' (vö. °put koékyny 'reissen, platzen'; putat 'hasadék, repedés' MUNKÁCSI, Votj. Szót.; zürj. °pöt- 'sich spalten, bersten' W.) | °sieg 'speise' (°si- 'essen' W. o: si- M.2

). — Valószínű azonban, ho^y azonos ezzel az olyan határozó-igenevekbeli -k, mint pl. °mi izikymy 'wáhrend wir schliefen' (ié- 'aludni' M.) | °tatsi lyktykydy 'als ihr hieher kamt' (Uikt- 'jönni, megjönni' M.) | °mynykyzy 'als sie hingingen' (Jmln- 'menni' M.) (Vö. WIEDEMANN, Syrj. Gramm. 178, ahol eldöntetlenül van hagyva a votj. -k és a zürj. -g azonosságának kérdése. Több példa: NyK. XLI. 444.) — A zürj. -g (P. -k) oo votj. -&-ra nézve vö. BUDENZ, UA. 47. BUDENZ UA. 46 a zürj. -g képzős névszókat az észt °-ng (°-ngu-) képzős névszókkal állítja párhuzamba, amilyenek pl. °palahg (gen. °palahgu) 'brand, das brennen' (°pala- 'égni'), °künang (gen. °Mnahgu) 'biegung' (°küna- 'biegen, kehren, wenden'), J) W. =

WIEDEMANN zürj. szótára. a) M. =

MUNKÁCSI, Votj. Szót.