Nyelvtudományi Közlemények 46. kötet (1923)

Tanulmányok - Szinnyei József: Egy finnugor deverb. névszóképző 161

164 BZINNYEI JÓZSEF BALÁZS Nomenclaturájában egyszer előforduló daganak (97. 1.) is, mert e szójegyzék nem ment a kételkedésre okot adó sajtóhibáktól. x

) Marad tehát három: szunyadakos (egy adat a NySz.-ban a RMK. IV. 260. 1.-ról idézve), lengetek (két adat: lengetek ábrázatja KóNYiból TMNy. I. 527 és lengetek szőr pokrócz a TörtT.-ból id. NySz.), férgetek, ill. férgeitek (két adat más-más íróból NySz.) De ha az idézetteket mind elíogadhatnók is teljes hitelt érdemlő adatoknak, azt kérdem : okvetlenül eredetibbeknek kell tartanunk ezeket a szórványosan előforduló -ak, =ek végűeket az -ag, -eg végű közönséges alakoknál? Nem lehet az ellenkezőt tenni föl? Én azt hiszem, nemcsak lehet, hanem ez a föltevés sokkal valószínűbb is. A -k^ -g változást, amelyre elég példánk van,2)

GTOMBOCZ így magyarázza: „Das auslautende -g ist in suffigierten formen oder im satzinnern und zusammensetzungen (wenn das suffix bzw. das folgende wort im anlaute ein b, d, g, z und zs hatte) durch assimilation entstanden und in einzelnen fállen analogisch auch auf den nominativ übertragen worden". (BtörkL. 174). Éppígy hasonult zöngétlen explozíva és spiráns előtt a g hang k-vk, s egyes esetekben ez is átterjedhetett a nominatívusba, tehát így keletkezhetett pl. lengeieg, fergeteg-bö\ lengetek, férgetek. De még más lehetőség is van. A & =- g hangváltozás útján előállott gr-végű alakok természetesen nem szorították ki azonnal az eredetibb &-végűeket, hanem a kettőt minden bizonnyal hosszabbrövidebb ideig váltakozva használták (pl. görök [gevrek NySz.] <*> görög, köpönyek [kópőnek MURM. 1898] ~ köpönyeg). Ez a váltakozás átterjedhetett egyik-másik <7-végű szóra is, s így is keletkezhetett pl. lengeteg, fergeteg mellett lengetek, férgetek. Egy szóval: nem kell az --ag, -eg végzet mellett előforduló -ák, --ek végzetnek okvetlenül eredetibbnek lennie. *) Pl. hideg: hidek (4. 1., egyebütt mindig #-vel), ország: orszak (231. 1. egyszer, de uo. 20-szor g-vel), szalag: szálak szij (228. 1.), napig: napik (72. 1.); konkoly: kongoly (24. 1., de konkoly 35. 1.), vak: vag szömok (84. 1.), torok: torog gyk (160.1.); abrosz: aprosz (197. 1.); kisded: kisdet (211. 1.); kedvet: kedued (222. 1.), 8) Ilyenek :

ütleg, szúnyog, hörcsög, köpönyeg, tőzeg, görög, öreg, kalpag, maszlag, bélyeg, sereg (vö. NyH.6

89;

GTOMBOCZ, BtiirkL. 173).