Nyelvtudományi Közlemények 46. kötet (1923)

Tanulmányok - Szinnyei József: Egy finnugor deverb. névszóképző 161

162 SZINNYEI JÓZSEF TMNy. I. 528) | rejtek 'latibulum' NySz. MTsz. ~ rejtek (röjtök NySz. MTsz.) | mérték ~ mértök- NySz. | érték (értékem) 'érkezés, ráérés' MTsz. oo ért'ék (értékem) ua. MTsz. || hajlék <v hajlok NySz. MTsz. (az ómagyar korban --uk, 1. OklSz.) || fazék (fazekak) TM fazokak, fazoka.8, fázok NySz. MTsz. | ágyék & ágyok-~Ny8z. \ könyék MTsz.eo könyök || szurdék <s> szurdok NySz. MTsz. (az ómagyar korban és még később is --uk, 1. OklSz.; az udvarhelyszéki --uk-os alak [MTsz.] nyilván másodlagos : u — o =*- u — u)1) \

marék ~ marok \ derék <» [derok, akarok MTsz. | zsombék cv> zsombok-, zsombok OklSz. MTsz. | szuszék, szúszék 'cumera; getreidekasten' NySz.; 'nagy gabona- v. liszttartó faláda' MTsz.)<>>szuszok (írva: zvzok NySz., susok SzékelyudvK. 362) | Zsámbék (mezőváros Pest m.-ben) ~ Zsámbok (falu Pest m.-ben) KRESZN. Az --ok végzet mellett csak három szóban (hajlok, fázok és darok) fordul elő -ak is : hajlak NySz., fazak-, fazak NySz. MTsz., darák MTsz., s ezekben az o =- a hangváltozást kétségkívül a megelőző szótagbeli a hatásának kell tulajdonítanunk; a Debrecenből közölt deraka,, derakas&n (MTsz.) alakokban az a illeszkedés útján lépett az (e =- ) e helyébe. Az -ék (~ök) szóvég mellett -ek (kivéve természetesen az e-ző nyelvterületeket) tudtomra nincsen. Az előbbiektől élesen elüt az -ag, -eg képző magánhangzója, amely nem váltakozik o, e (ö)-vel, kivéve az egyetlen gömbölyeg <s> gömbolyög '1. rotundus, globosus; 2. glóbus, rotunditus' (NySz.) szót, amelynek harmadik szótagbeli ö-je (-= e) a megelőző ajakhangzó hatása alatt fejlődött, éppúgy mint pl. ezeké: örvöndöz (örvendez), gyökörünk (gyökerünk), kölös (köles), kötölek (kötelek), ültöt (ültet) NySz.; kozopet (közepett) AporK. 61; tövös (töves), többöb (többebb) MTsz.; üssötök (üssetek), füccsönek (íűtsenek) NyF. 10:15; közöpö (közepe) NyF. 13:31; jönnök, tömök (jönnek, törnek) Nyr. IX. 482, stb. Az -ék (~ 4k) és az --uk, -ok, --'ék (-ok) képzőalakok viszonya még nincs tisztázva. Lehetséges, hogy itt két külön képzővel (egy összetettel és egy egyszerűvel) s részben a kettőnek egymásrahatásával van dolgunk. Ennek a vizsgálatába most nem bocsát-5) Példák e hangváltozásra

WICHMANN nyelvjárástanulmányában: Nyr. XXXVII. 307.