Nyelvtudományi Közlemények 46. kötet (1923)

Kisebb közlemények - Palló Margit: Kökörcsin 154

154 KISEBB KÖZLEMÉNYEK (WICHMANN, Wotj. Chrest.) | zürj. jen (tő: jenm-) -gott' (WIED., WICHM. id. h.; — a jelentésre nézve vö.: fS. taivas és megfelelői a'z egész finnségben eg' jelentésűek, a balti nyelvcsaládban pedig, amelyből a szó a finnségbe került, 'isten' a jelentése, vö. THOMSEN, BFB. 166; cser. jum§ coelum' és 'deus coelestis', osztj. sayk?, sarjG3, tür§m, vog. tördm eg' és egi isten' PAASONBN : NyK. XXXVII. 17, 21; tör. tárjri stb., mong. tengri eg' ós 'isten'; szkr. dyáús 'himmel' és 'himmelsgott').1 ) — Ezek szerint a maailma 'világ' összetétel alkotórészeit inkább így érthetjük: 'föld -j- ég (himmel)'. ,— SZINNYEI JÓZSEF. Kökörcsin. A magyar kökörcsin török megfelelőit már MUN­KÁCSI egybeállította Nyr. XIII. 262, NyK. XVIII. 82 és GOMBOCZ ZOLTÁN MNyv. III. 260, MSFOu. XXX. 102—3 is2) tárgyalta. A felmerülő hangtani nehézségek — a vocalismus ingado­zása és az őstörök *k =*- g =- j ~ v változásy ) — ellenére is igen valószínű, hogy valamennyi nyelvjárási változat a köztörök kök 'blau' származéka. A kök-hői való származtatás mellett szól REDHOUSE (1597) 'the pigeon, the bleu rock dove' értelmezése is. Vö. még orosz zójvyóz 'Taube' °° zojiyőóü 'blau'; kisor. hólub 'Taube' <» hólúbyj 'himmelblau' BERN. EtWb. Elvben támogatja a feltevést a meglehetősen nagyszámú színből képzett török állat-és növénynév. PL : oszm. kyzyljyk 'the edible cornel, cornelian, cherry' (cornus mascula) REDH. 1452, kirg. kyzyUa 'eine Pflanze' RADL. II. 289 -= kyzyl 'rot'; kirg. kyzyyldak eine Pflanze' RADL. II. 832 f kyzyyl 'díe Röte'; oszm. karaja eine Art wilder Ziegen' RADL. II. 162, karamuk 'ivraie, herbe folle' BARB. DE MEYN. 505, csag. karamuk 'eine schwarze Beere' VÁMB. Stud. 310 ^= kara 'schwarz'; oszm. saryjyk '-ein VogeF RADL. IV. 325 ^ sary 1) A finn, a lp. és a permi szavakat BUDENZ MUSZ. 785 a m. émen, émett, ímett tőszavával egyezteti. 2) Előforduló alakváltozatok még: oszm. gcivarcin ,RADL. II. 1579; karács, kögürcün KSz. X. 110; balk. kögürcün KSz. XV. 230; bask. kugarsén KSz. V. 255; csag. kövarckan RADL. II. 1319; tel. koyoljyn = kögöljün RADL. II. 516; bar. kögürjün RADL. II. 1233; kar.T. kürgüéün hangátvetéssel -^ kügürcün RADL. II. 1460. 3) Vö. csag. kökem Pavet. de Court. 474, oszm. gügam, güjöm RADL. 1632, J-633 és güwem, güwüm Z. 777, 780.

Next

/
Thumbnails
Contents