Nyelvtudományi Közlemények 46. kötet (1923)

Tanulmányok - R. Nagy László: Adalékok török tulajdonneveinkhez 124

136 R. NAGY LÁSZLÓ BEK, Pr. III. 55 (43), 62 (47), Turmys khatun F. W. K. MÜLLER, Zwei Pfahlinschr. 11, HAMMER, G. d. Ilch. II. 16. Pontosan megfelelő török analógiánk is van. «The Jelairs and Dormans were Turkish tribes living among the Mongols.» HOWORTH, Hist. of the Mongols II. 13. Itt ugyan mint törzsnevet találjuk, de a lényegen ez mitsem változtat. Karmán: Steplianus filius Kurman 1323, GYÁRFÁS III. 463. Bár «Jazones fideles nostri* között van fölemlítve, kún voltát megerősítik a következő pontos török analógiák: kirg. Kurman Pr. III. 100 (77); a buszurmán népecske (a Kyrgys Nor és Ubsa Nor vidékén) egyik nemzetsége Adsu Kurman, RADLOFF, AUS Sibirien I. 222. Mint magyarországi helynév is szerepel: loc. Kormaan (Csallóközben) 1357, Anj. Okmt. VI. 585. Talán vele hozható Összefüggésbe a zalamegyei Potoc kurmand, Kvrmand patak neve is. (WENZEL VIL 289.) Etymologiáját tekintve ez a név bizonyára az ujg. oszm. kún stb. kur- 'stellen, in stand setzen, herrichtcn, vorberéiten, spannen (einen bogén)' nomen verbaleja. Kachman. Egy 1247-iki oklevél 1370. évből kelt átírása tartotta fenn számunkra: Moys fratri Vs et Kachman de villa Kapornuk. H. Okmt. VII. 35. Minden bizonnyal az oszm. kipcsaki. kún stb. kaŐ-, kaj- 'menekülni, elfutni' jelentésű ige származéka. Ugyanezen ige személynévi alkalmazására HOUTSMA is hoz föl példát: Kajmaz (i. m. 30). Összefüggésbe hozhatjuk vele talán a Kadsar dinasztia, illetőleg alapítója Kacar nevét is. HAMMER, Gr. d Ilch. II. 465. Kayman. (Szegi) Kayman családot, Zala megyéből, CSÁNKI említ (i. m. III. 156) utalással több XV. századi oklevélre (1422, 1439, 1455). Alapszava a Kayman névnek kaj-, 'sich biegen; verderben, tödten', amely több török (HOUTSMA : Kajmaz, ABULGHAZI-DEBMAISONS 71, 74: Kayan; Dzsingisz khán utódai között sok Kaidu) és magyar oklevélben előforduló személynévnek szolgál alapszavául, így pl. Kayan 1281, H. Okmt. VII. 176, Praedium Kayar 1135, H. okmt. II. 271. Odorman. Személynévi használatára nem találtam példát, a hazánkban előforduló török eredetű helynevek analógiájára azonban, az Odormán-fok elnevezés (a Kőrös vízvidékén Doboz-