Nyelvtudományi Közlemények 46. kötet (1923)

Tanulmányok - R. Nagy László: Adalékok török tulajdonneveinkhez 124

ADALÉKOK TÖKÖK TULAJDONNEVEINKHEZ 137 nál, Békés megyében) személynévi eredete is valószínű. Az oszm. csag. kún stb. otur- 'sich setzen, landen, wohnen' ige származékainak személynévi alkalmazásával Dzsingisz khán ivadékainak családfájában is találkozunk: Oturkan, Orda anyja, 1. HAMMER, G. d. gold. Horde 95. Kotormány: Kotorman szn. 1255, H.«Okmt. VII. 49. Előfordul bácsmegyei királyi ember nevében is, CSÁNKI II. 155. LIPSZKY Repertóriuma Vas megyéből sorol fel, az Őrség vidékéről, Kotormány nevű falut. Alapszavául talán az oszm. kudur- | alt. VERB. kudur- | azerb. BUDAGOV kutur- | C. Cum. kutur- 'dühöngeni, őrjöngeni; pajzánkodni, csintalankodni (gyermekről); -megveszni (kutyáról)' jelentésű ige szolgál. Az is lehetséges azonban, hogy nominális eredetű s a csag. kutur Tett, dick' szóval van összefüggésben. Egyébként ki is mutatható török tulajdonnevekben, hogy a -man képző melléknévhez járult. Pl. Karaman (vö. Karamania, Kis Ázsiában), Stigmán «Waldgebirge im lande der Kirgisen» RADLOFK, Inschr. 431. Utóbbi föltevés mellett szól még az a körülmény, hogy az említett kutur, kotur Tett, glatt, dick, stark; stumpfnásig' (SEJX SÜL. Lugat-i cag.) melléknévnek személynévi alkalmazásával is találkozunk. Vö. Kotur, Hulagu unokája, HAMMER, Gr. d. Ilch. I. 86; Kuthur de Mysete 150 magyar, kún és oláh tanú között van említve 1342, Anj. Okmt. IV. 230; Nicolaus dictus Kutur de Kadvan 1396, gr. Zichy Okmt. V. 17. R. NAGY LÁSZLÓ.