Nyelvtudományi Közlemények 45. kötet (1917)

Tanulmányok - Németh Gyula: A régi magyar írás eredete 21

42 NÉMETH GYULA. elemeiről van szó, melyek az aramaeusból meg nem fejthetők):»... peut-étre aussi y a-t-il eu d'autres impulsions du dehors, surtout de l'alphabet grec, que les auteurs de l'alphabet turc auraient bien pu voir, par exemple sur des monnaies, sans en eomprendre rien, et auquel ils auraient pu emprunter la forme extérieure de tel ou tel caractére, sans ógard á sa valeur. Cependant tout cela resterait a Vétat d'hypotheses dénuées de toute espece de preuves. Ennyit a köktörök-magyar magánhangzók görög eredetéről. Van ezenkívül — mint fent láttuk — a magyar írásnak egy mássalhangzójele, mely egymaga is elég ahhoz, hogy a görög alapról szóló elméletet megdöntse. Ez a jel az $ /. Vegyünk figyelembe három kétségbevonhatatlan tényt: 1. hogy ez a betű görög eredetű, 2. hogy a magyar írás — bármilyenek legyenek is a végső forrásai — hozzánk törököktől került, 3. hogy/-hang a régi török nyelvben nincsen, következésképpen az $ f betűt sem kaphattuk a törököktől. Mindebből kétségtelen, hogy a török ábécze a magyarban bővült görög jelekkel. Ezzel el van döntve egy fontos kérdés: a magyar ábéczében igenis vannak görög elemek, de ezek nem a magyar ábécze valamely feltehető (módszeresen inkább feltehetetlen) török ősére mennek vissza, hanem magyar újítások. (Ad vocem: feltehető, kikövetkeztetett ábéczék. Egy betűt sem szabad feltenni és a kutatásban valóság gyanánt felhasználni, nemhogy egy ábéczót, sőt — a hogyan SEBESTYÉN teszi — ábéczéket. Ő az Ethnographia XVII. kötetében [282,1.] a következő genealógiáját adja a magyar írásnak: Phöniciai betűrovás. Középtenger-meiléki csoport. Előázsiai csoport. (Pelasg, ó-görög, ó-itál.) (Moabit, aramseai, himyari stb.). | • I I I I Germán rúna. ^Nyugati ó-török írás. *Keleti ó-török írás. 1 1 I Közép-ázsiai ó-török írás. •^Székely-török írás. i Székely-magyar írás.