Nyelvtudományi Közlemények 45. kötet (1917)

Tanulmányok - Németh Gyula: A régi magyar írás eredete 21

36 NÉMETH GYULA. X. A magyar 0 / és X ^ jegyek világosan mutatják,, hogy az a köktörök ábécze, a mely a magyar írásnak alapja volt, a magyarokhoz kerülve görög betűkkel bővült1). Hogy

ez csakugyan a magyaroknál történt és ezeket a jegyeket nem a törököktől kaptuk, azt minden kalandos kombináczió ellenében bebizonyítja az a tény, hogy az a két hang, melyet e betűk, jelölnek, a törökben eredetileg nincs meg. Ezeken kívül még két betű van, a mely görög alakot mutat. Az egyik az ^ a jegye, a másik az /\ l. Előbbi a görög \ a, utóbbi a görög /\ l jegygyei egyezik3

).

(Vö. köktör. j p ~ magyar ^ p.) XI. Nyomai vannak a magyar írásban a glagolita ábéczének is. Hol került bele, hogyan, mikor: ki tudná megmondani ? Annyi bizonyos, hogy megvan benne. A mint a nyelvtudomány pusztán a saját eredményeire támaszkodva, minden más történeti hagyomány nélkül megállapítja, hogy pl. a magyar és a vogul nyelv egy közös őstől származik, úgy igazak önmagukban egyéb történeti hagyomány bizonysága nélkül is az írástörténet eredményei. Az a két betű, mely a glagolita ábéczéből származik: az jf e, vö, glag. 3 e, továbbá az £) o, vö. glag. ^ o3

). Módszeresen ezt a két betűt más jelekkel nem lehet egyeztetni. Ezekre a jegyekre a magyarban szükség volt, mert hiszen a köktörök ábéczében sem az e-re, sem az o-ra nem volt külön jel. SEBESTYÉN az o eredeti meghatározásánál önkényesen járt el. Az a betű ( \) ), melyet ő az o eredeti alakjául elfogad, az emlékekben sohasem fordul elő.2

) (Azért volt szüksége erre

aa alakra, hogy annál jobban szembetűnjék, hogy a magyar o — i) NAGY GÉZA, i. h. 276. 1. 2)

NAGY GÉZA, i. h. 3)

HÓDOLY LÁSZLÓ, A székely vagy régi magyar írás eredete. Pozsony [1884], 13. 1. 2) Megjegyzendő, hogy ábránk

nem tünteti fel pontosan a Sebestyén o-betűjét. A két végvonalka ugyanaz a Sebestyén o-ján, mint a mit a csikszentmiklósi emlék o-ján (Q) látunk.