Nyelvtudományi Közlemények 45. kötet (1917)

Értesítő - Irodalom - 356

356 EISEBB KÖZLEMÉNYEK. ébyr^m, a mely a (PAAS.) ещэг-, Szp. sur§r csivít, üvölt' ige származéka, tehát tkp. annyit jelent: "kiáltás, sivitás, üvöltés, akkora távolság, a mennyire a kiáltás elhallatszik5

. Épp így van a tatárban is: (BAL.) °cakirim, °cakrim 'verszt (kiáltási távolság)': °cakir kiáltani, hívni'. Mármost a cseremisz szó alakja is igenévre mutat, s bizonyára, nem is más, mint -s képzős származéka a következő igének: U.Sj. Ш. uste'm, JT. wstem ca halottat hívni, kiáltani a halott emlékére rendezett lakomán'; JT. JO. usta'lam, P. usala'm id. (JT.); c

egyet kiált' (JO.

Р.). ВЕКЕ ÖDÖN.. Külföldi irodalom. ÄIMI FRANS. Phonetik und lautlehre des Inarilappischen. Helsinki, 1914. Indogermanische Forschungen. XXXVIII. Bd. 1. u. 2. Heft. {K. B. WIKLUND ; Die ältesten germanischen lehnwörter im Finnischen.) Indogermanisches Jahrbuch. V. 1917. (WIKLUND K. B.: Die erforschung der germanischen lehnwörter im-Finnischen und Lappischen.) ITKONEN T. Venäjänlapin konsonanttien astevaihtelu. Helsinki, .1916. (= SUS, Toim. XXXIX). KARSTEN T. E. Germanisch-finnische lehnwortstudien. Helsingfors, 1915 (= Acta Societ. Scient. Fenn. XLV. 2. sz.) Le Monde Orientál. XII. 1918. (К B. WIKLUND: Lapskt -mg-, -mk-.) PAASONEN H. Muistopuhe professori, senaattori Arvid Oskar Gustav Genetz'istä. Helsingfors, 1916. (= Öfversigt af Finska Vetenskap-Societetens Förhandlingar. Bd. LVIII. Afd. C.) STRENG H. J. Nuoremmat ruotsalaiset lainasanat vanhemmassa suomen kirjakielessä. Helsinki, 1915. 4 f; A szerkesztésért SZINNYEI JÓZSTEP felelős.