Nyelvtudományi Közlemények 45. kötet (1917)

Kisebb közlemények - Bekk Ödön: Cseremisz szófejtések 338

KISEBB; KÖZÍtEMBNYKK. '355 -lüfia'l, K. k.-laftal, JT. k.-n§'mal, JO. k.-nn'mal'hónalj' (úSma'l stb. 'vminék alsó része5

); fE.

P'kaygla, °kapgel 'achsel'; lpK. (GEN.) 'fkáiijyel, '^k.-vi&laj, (K.) \kajyel-vuolanc 'aehselhöhle' (PAAS. Beitr. .28). 44. UJ. üfialne' r

-n\ üftala'n, üfta'k(e)

'-ra5

;

üfta't's '-ról5

; UJ. ÜP. üfíala 'egymáson5

,, pl. UP.

üfiala' üfta-la' körsokla'k sind'éa't 'a fazekak egymáson vannak5

. Ez a névutö kétségkívül összetett szó. Második tagja a föntebb már említett /9aí 'vminek fölseje, fölső része', első részével pedig a következő névutói alapszó függ össze: P. B. ümbál, M. uimbál, U. C. ümbal, Cs. ümbál 'fölső, vminek a fölseje, fölső része'; UP. ü. fiuiye'm 'fölső ruha5

; B.

sorümbal, USj. sorSmba'l, CÜ. sorümba'l, JT. sÖrdmBal niyrya 'tejföl, tejszín5

; UP.

enerSmbal c

a patakon túl levő rész'; JT. oslamBal 'az oéla folyón túl levő rész5

. Ez nyilván azonos képzésű a következő szavakkal: P. (GEN.), B. M. Ü. CK. Cs. tembal, JT. te'mBal, CÜ. t§mba'l, K. te'mbál 'innenső5

; P.

tembalne', tembake', tembalan, tembalísSn stb. 'emitt, emide v. idébb, eminnen' ( CÜ. tumba'l, CK. Cs. t c mba'l 'túlsó5

; CÜ.

tumhalne 'túlsó oldalon5

,

iumbáke' 'amoda5

,

tumbai'sSn 'amonnan'; CK. Cs. t © mbala'n 'amoda' stb. | B. M. umba'l 'túlsó'; B. M. CÜ. UJ. umbalne', UP. umba'ln§, KN. KJ. §mba'ln§ 'amott5

stb. j CÜ.

kumbalne' 'hol?'; kumbala'n, kumbake' 'hova?'; kumbáisSn 'honnan5

; P. (GEN. SÜS. Aik. VIL 15.) kumbalke 'hova?' Már BUDENZ UÁ. 282. kimutatta, hogy ezekben a fgr. -mb középfok-képzó rejlik, melyhez még' egy -l képző járult. Tekintve, hogy valamennyi névmási tőből alakult, véleményem szerint az' ümbal, üfial alapszava sem lehet más. Ez az ü- egyeztethető a következő fgr. névmások alapszavával: md. (PAAS.) efe 'ez', plur. ene; es'V'az' {ie ,'ez5

,

se 'az5

);

emo'z e

ha, mikor

5

;

esá (iness.) da, dórt; es§nzá 'in ihm, darin'; está (elat.) 'von dannen, dorther, dann'; ezá (illat.) e

dahin, dorthin

5

|

zürj. esi 'ez, az5

(si

'az, amaz, ez5

);

eta 'ez' (fa 'ez'); KP. (GEN.) \éta, plur. \éna 'dieser5

; -f

esten 'hier5

; fesí* 'diesen w;eg'; éstis(an) 'von hier5

; fesse 'hierher

5

;

éssetf 'bis hierher5

;

\é$i, é$ 'auf diese weise5

[ m.

ez; itt, ide, innen ; így, (vö. BÜD. UA. 289, PAAS. FUE, ti- 116, SZINNYEI, NyH5

. 55, BEKÉ: Nyr. XL. 232). 45. B. M. urumdo',' C. ur§mdo', JT. u'rdmDo, US. űr§md§s, V. w'ro mDok 'csíkos evet5 j

votj. (MŰNK.) urdo id. [ zürj. (WIED.) orda 'sciurus striatus' [ vogT. (MŰNK.) \VDRTI 'csíkos evet' (vö. SETALA, Stufenw. 35). 46. K. ú'ét§s, B. P. ustus, P. (GEN.) ust§s 'verszt5

. A csuvasban 'verszt' (PAAS.) éy,y/§w% (ASM.) buj. éuyrSm, mkar. éö%r§m, 23*