Nyelvtudományi Közlemények 45. kötet (1917)

Tanulmányok - Németh Gyula: A régi magyar írás eredete 21

A RÉGI MAGYAR ÍRÁS EREDETE. 35 tenünk): 0 f, )( h, 0 ly, f ez. Az új betűk túlnyomólag görbe vonalakból állanak; a törvényszerűség, mely szerint a régi, török eredetű betűk általában egyenes vonalúak, az újabb, specziálisan magyar betűk általában görbe vonalúak, azonnal szembeszökik. Kétségtelen tehát, hogy a magyar írás éppen akkor, mikor magyar írássá válik, mikor a specziális ma-; gyár hangok jelei hozzájárulnak, többé nem egyenes vonalú írás. Ugyanezt ^mutatják a magyar ábéczébe később belekerült jf e és £) o magánhangzójelek, mélyeket alább tárgyalunk. Magyar rovásírásról beszélni tehát csak bizonyos fenntartással szabad. SEBESTYÉN úgy tünteti fel a dolgot, mintha a rovásírás történeti egység volna, s egyik fejlődése volna a magyar. Ezzel szemben : 1. A rovás írástechnika s élesen elválasztandó a jegyek történetétől. 2. A magyar írás akkor, mikor már «magyar» írás volt, nem volt jellegzetes rovásírás, mert változtatás nélkül felvett bármilyen görbe vonalú betűt. SEBESTYÉN (MÉHE. 140. 1.) •ezt úgy magyarázza, hogy a magyarok nem szegletes, hanem gömbölyű fákra róttak. Világos azonban, hogy pl. egy $ betű gömbölyű pálezára is csak nehézségekkel róható fel. Ezenkívül a történeti adatok is lehetetlenné teszik SEBESTYÉN feltevését. A MARSIGLI-emlék négyoldalú rovásfa másolata. VERANCSICS és SZAMOSKÖZY világosan megmondja, hogy a székelyek négyszögletű rovásfákat használnak. Gömbölyű rovásfákról sehol sincs szó, csak a SEBESTYÉN elméletében. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy a magyar írást fára nem rótták, hanem csupán azt, hogy nem szabad olyan értelemben magyar rovásírásról beszélni, a hogy pl. a rúnaírásról mint rovásírásról beszélünk. A rúnák közt egyetlen egy görbevonalú betű van (az u jele: f\*), s előállásuk törvényei levezethetők a rovás technikájából*). Midőn tehát SEBESTYÉN a rovás technikájából kifolyólag enged szabad teret (és pedig igen szabad teret) kombináló képességének, kétségtelenül téves alapon áll. *) Vö. Thomsen, Inscr. de l'Orkhon 45. 1. alul ée 46. 1. felül. • . '- • 3-