Nyelvtudományi Közlemények 45. kötet (1917)

Kisebb közlemények - Bekk Ödön: Cseremisz szófejtések 338

KISEBB KÖZLEMÉNYEK. 353 vö. porhad, vlszélhed (TMNy. 464, NyH5

. 78); tehát a

rothad alapszavául névszót kell fölvennünk, a mit a cser. adatok igazolnak is. 39. UP. sa'pd 'szemérmetlen'; UP. sapa'lfS, B. sopalye' 'sáppadt, halavány, színehagyott' (az -ly§ képzőre nézve vö. CserNyt. 128, WICHM. SUS. Tóim. XXX6

. 8); UP. M.

sapalya, B, sopalfa', 'kifakul (ruha), sáppadt, halavány lesz (arcz)'; UP. M. sapeme'siá.; KA. sa'pka, UJ. sapka', C. sopka', JT. so'pka (s !) 'sáppadt halavány (arcz)' (a -ka képzőre nézve vö., WICHM. SUS. Tóim. XXX6. 12); K. sapkala'na 'halavány, sáppadt lesz (arcz)'; UJ. sapkáiba, CK. sopkalya' id. Az UP. 'szemérmetlen' jelentésű szó biztosan ide tartozik; a 'sáppadt, halavány' jelentéssel úgy egyeztethető össze, hogy a szemérmetlen ember nem tud pirulni semmiért és senki előtt. Az alapszó mármost a következő magyar szóval egyeztethető: sáppadni 'haloványodni, sárgulni' SzD,, 'macescere, macrescere, tabescere' Sí.; sáphad, v. sáppad 'pallescit, flavescit5

KASSAI

; sáppadt 'macer, exsuctus, tabidus5

; sáppasztani 'maeiare, exsugere5

Sí.

Elsáppasztyák az emberi szép szint a' katzér indulatok SzD.; mégsápít 'megsáppaszt' (Borsod m.); sápétoz 'sáppadoz' (Győr m.); megsápid 'megsáppad' (Kecskemét); sáppudott 'halavány, sáppadt' (Göcsej. MTsz. A szó az irodalmi nyelvbe a nyelvújítás korában került a népnyelvből (1. SZILY, NytJSz.). Itt is nyilván egy *sáp névszó -had képzős származékával van dolgunk, mint a rothad, porhad, elszélhed, továbbá higgad, árrad, lappad (vö. UA. 142, TMNy. 464, NyH.5

78). A göcseji

sáppudott pedig olyan képzés, mint: szél' hüdik, vérhüdni, sárhúdik (TMNy. 457). A nyelvújítás alkotta sápkér tehát voltaképpen teljesen helyes elemzés terméke. 40. M. sbps, P. B. U. C. Cs. JT. sops, JO. V. KS. KA. saps 'cső, cséve, a vetélőben levő hengerded fácska, a melyre a szövésnél a fonalat rágombolyítják (weberspule)'; 'a csévére föltekert fonál' (CK.); 'hálókötő tű' (K. J. V. CÜ. UJ.); M. sopsa'm, P. B. U. C. Cs. sopsa'm, JT. so'psam, JO. KS. sa'psam, KA. sa'pskm 'csőll, csőről, csévél, fonalat gömbölyít a csőre (haspeln)'; 'fonalat gömbölyít a hálókötő tűbe' (K. J. C. Cs. UJ.) | osztj. (KAEJ. OL. 151) FD. sÜB§s, Trj. sffids, V. Vj. svwSs, Ni. süp»s, K. SÖB9S, 0. sdbas 'netznadel'. — A cserM. s fgr. s-re, az osztj. s ellenben fgr. s'-re mutat. Ilyen eset pl. cser. UP. US. ŰSj. sori, P. BJp. M. (WICHM.) sorz 'arasz'; vog. (MŰNK.) \tqirés, K, KL. P. fíörés, AL. T. \tq,rqs id.; m. arasz; osztj. É. (AHLQ.) °söres, °mrt, I. (PATK.) °sürt id. 41. P. B. M. U. C. Cs. sula'm, J. V. K. sü'lam '(kenyeret) Nyelvtudományi Közlemények. XLY. 23