Nyelvtudományi Közlemények 45. kötet (1917)

Kisebb közlemények - Bekk Ödön: Cseremisz szófejtések 338

352 KISEBB KÖZLEMÉNYEK. pura'm, CK. Cs. p © ra'm, JT. JO. p 6 'mm, JP. p § 'ram, K. pS-ram 'harap, rág' -Z képzős purlam, p © rZaw, poriam származékának -t§s képzővel ellátott igenévi alakja. Yéleményeni szerint mármost a pű'ltSs stb. alak sem más, mint a *pur§lt§s összerántása. Vó. ÜP. üSj. kmd§-tölő§s 'kenyérdarab'; P. B. M. UJ. Cc. kinde'-todSltSs, JT. ki'riDe-tbdSltds, kínD-os-tod§lt§s id.: tbddlam 'tör (kenyeret, ágat): behajt, összehajt, hajtogat (vásznat, bőrt), becsuk (zsebkést)5

; CK.

jörle's 'eldől5

:

jól yaja id.; jölsö 'eldőlt (igenév)'; Cs. CK. keWe's, CÜ. kerdlőe's, K. JO. ke-rdltes, JT. ke'tMtes, M. B. kerSlte's 'beleszúródik (pl. tű, szálka az ujjba), beleütközik, nekimegy (pl. sötétben a falnak), lebukik (a lóról, viz alá?; alapszava: B. M. U. C. Cs. kera'm, JT. ke'ram, JO. K. ke'ram leszúr (botot a földbe), befűz (tűbe czérnát)'. 36. P. B. UJ. CÜ. pundal M. UP. pundas, CK. Cs. p © nda's, Y. JT. p © 'TIDCIS, JO. p © 'ndas, JP. p s, 'ndaks, K. pS'ndas, 'fenék5

; UP. stb.

@uj-p. fejtető5

;

jol-p. 'talp'; kb'rmSz-p. 'tenyér' | votj. (WICHM.) G. pjdes, M. J. MU. pides 'boden, grund; bodensatz5

;

(MŰNK.) S. ^pidas, K. \pedds 'fenék, alja vminek

5; "\kirim-p. 'tenyér5;

jir-p. 'fejtető'; \yid-p. 'lábtalp5 |

zürj. (WICHM.) I. pides,. (GEN.) KP. \pedes 'grund, boden, sohle'; jur-p. 'scheitel'; (WIED.} °pydös 'grund, boden, flussbett, bodensatz, niederschlag'; alapszava: (WIED.) °pyd 'tiefe'; °pydyn, °pydö 'in'; (GEN.) KP. \ped 'tiefe': \peden (wo?), \pedd (wohin?) 'tief; -\pedis 'von der tiefe'; vyre pede 'tief in den wald hinein' | md. (PAAS.) M. potmaks, E. potnaks, potmaks (hangátvetéssel) 'boden, grund', M. potmá, E. potmo 'inneres, bauch, busen', (ML. 39) potna 'boden5; E.

potso 'innerhalb, in (wo?); potsto 'aus5

;

pots, M. potm§s 'in (wohin?)'. 37. KB. re%e'n9, KJ. re/en, KA.. V. JO. reye'úd, JT. reye'úe, C. Cs. UJ. B. reyénd'íe', UP. re?e'?ídz§ 'moh5 {-nd

és -dz% kicsinyítő képzővel; vö. CserNyt. 126, WICHM. SUS. Tóim. XXXs. 26) | zürj. (WIED.) °roi lungenmoos (stieta pulmonaria)', (WICHM.) I. roi 'baummoos' j votj. (MŰNK.) S. ^guji, J. fjtyi, U. züj, K. ]£ujé, Mje, (WIOHM.) G. dzui, J. d&mi 'moos\ 38. UP. rot lije's, KA. KS. r§t li'hs, KJ. §rt l. 'korhad, rothad (kötél, ruha)'; UP. rotayes, KA. r§ta'yges, KJ. §rta'yges id.; P, rodeja', BJ. BJp. rodSjá', CK. rutája', r&tija', JT. rote'ja,. JO. r © te'ja, CÜ. JS. rutija, JK. rütija id.; Cs. ritkája' id.; UJ. rotkSlyá', JT. JO. r © tk © 'lyá id. | m. rothad [alakv. rohadandóság MA.; meg rothad JordK., DebrK., ÉrdyK, rotvadás-Zóly. Elm. 32; el rotvaszt MonTME. VI. 71; rotvatt Ead. Csal. II. 374; ruthat DebrK.] 'fául werden5 NySz. Képzésére nézve