Nyelvtudományi Közlemények 45. kötet (1917)

Kisebb közlemények - Bekk Ödön: Cseremisz szófejtések 338

KISEBB KÖZLEMÉNYEK. 351 33. P. B. M. UJ. CÜ. pesfáőe; ÜP. peé'kSdd, JO. V. feskd'od 'kemény (pl. kenyér, föld); fösvény'. Valószínűleg igéből -^képzővel alkotott melléknév (1. CserNyt. 129). Egyeztethető a következő mordvin szókkal: (PAAS.) E. peskedems, M. peskadbms 'voll werden, satt wenden, sich sáttigen; füllen'; E. pest'ams 'füllen, anfüllen, voll machen, eingiessen, hineinladen': E. peskse (folkl. peéksen), M. pssksé 'voll'. 34. M. pii'ieye, UP. pníe'yS, JP. pine'yd, UJ. CsN. p§neye', CÜ. pdníye', JO. pdúe'ye, K. paúe-i'yd, (EAMST.) p9

ne'y»,

P. B. •CK. piyene', Cs. pSyene', JT. piye'ne, Y. piye'úd 'kutyakölyök, kis kutya'. Cser. nyelvtanomban (127) így elemeztem ezt a szót: p\(i) 'kutya' + -na kicsinyítő képző + vyd 'állat fia' (vö. K. piiyd, JT. pü'ye id.). Ezzel szemben a nyelvészek (vö. SZINNYEI, NvH5

.138, PAAS. Beitr. 24, SET. Stufenw. 48, WICHM. SÜS. Tóim.' XXX6

. 8.) a -Ú9, -ne elemet a tőhöz tartozónak tartják (vö. zürj. pon, vötj. '\puni, f. peni, lpK. pien, pienney stb.), sőt WICHM. az utolsó részt nem is veszi külön szónak, hanem kicsinyítő képzőt lát benne. Hogy az én fölfogásom a helyes, azt bizonyítják mármost a következő adatok: P. B. CK. tsifiiyene', M. t's§ftdúeye, JT. tsdftiyme, ts§fi§ni'ye, JO. thfidwiy,*, V. tSdBdyi'úd 'csirke, csibe' (P. B. C. Cs. M. UJ. tíSge', UP. tófyfr, JT. isS'fte, JO. ű«»'/?a 'tyúk'; B. M. CÜ. Cs. UJ. t's%6íye', P. m'föye; ÜP. t&fk'tf, JT. tsSfti'ye 'csirke, csibe' | JT. I o diyl'ne ckis récze, kis kacsa'

(4 o 'do 'récze, kacsa': l © dl'ye 'kis récze, kis kacsa'). Látnivaló, hogy ezekben az n elemet nem lehet a tőből magyarázni, legföljebb analógiás alakulatnak lehetne venni, de akkor minden vagy legalább is több állatkölyök nevének kellene ilyennek lenni. Sőt véleményem szerint a piyhíe, únfíiyene alakok is e mellett bizonyítanak, a hol a -ne képző a *piye, isifiiye összetételhez járul; ezeket tehát nem kell hangátvetéses alakoknak fölfognunk, mint PAASONEN és WICHMANN. 35. U. J. pü'ltSs, UP. CÜ. pii-mé, CK. Cs. #© -lő © s 'falat (pl. kenyér-, hús-)'. BUDENZ MUSZ. 492. ezt a szót egy elveszett *piú- ige -t§s képzős származékának tartotta, (ezt a nézetet elfogadta SZINNYEI NyH5

. 144.,

PAAS. Beitr. 41), s a következő fgr. szókkal egyeztette: m. fal 'verschlucken, fressen', .falat Kissen'; vog. (MŰNK.) É. K. pül, KL. pul, É. T. pul', É. K. AL. T. pol', T. ]pel 'darab, falat'; jmli 'fal': osztj. puil, pül "bissen, stück'; puilimam 'abbeissen'; votj. (MŰNK. ! palás 'darabka, kis rész'; zürj. (WIED.) P. ]jy-palak 'eisscholle': md. pal 'falat, darab'; f. pala id.; lapp N. °buola 'frustulunf. — A többi cseremisz nyelvjárásban mármost 'falat' annyit jelent: P. B. M. purul-Sms-, J. p<z r o'lt o s, K. p§r3'lWs, a mi nyilván a P. B. M. U. C. Ü.