Nyelvtudományi Közlemények 45. kötet (1917)

Kisebb közlemények - Bekk Ödön: Cseremisz szófejtések 338

KISEBB KÖZLEMÉNYEK. 349 ' t§ldze', CsN. tild'ée', USj. til§z§, ÜP. tíl§£§ 'hónap'; (1. még a) alatt lepene). — s) n > l: P. B. M. CJ. C. lüm, Cs. J. Zww, K. hm 'név' (vö. md. Z'em, Xem, m. we-y, osztj. TCCTTI, vog. no/m, nam, zürj.-votj. nim, f. nimi, IpS. namma). — Hasonló összetételt találunk a esuvasban: (PAAS.) pysjiséi, pussiési 'lehántott fiatal hársfa' { = puí§t 'fiatal hársfa kérge, háncs' -\-jiv§s 'fa'); pu(üsy,ssi id. (— py,z§t -\- SB^ZS); vö. még a votjákban : (MŰNK.) y'úúpu "hársfa' (niú 'hárs, hársfakéreg, háncs'); nirí-puppi 'nyúzott hársfa' (puppi' id.). 28. P. B. M. U. C. Gs. nola; JT. no'la 'a fában a nedv-^ keringés megindul5

'(P. B. U. C. Cs.); 'a seb nem gyógyul, nedv jön ki belőle' (ÜP. C. JT. JO.); a szem folyik' (P. B. M. ü. C. Gs. J.); 'a náthás orrot és környékét kieszi a hig takony' (B. U. C. Cs. J.); 'kipállik (pl. a kis gyerek lábaköze, a lábujjak köze, a hónalj, a segge partja stb.)' (P. B. M. U. C. Cs. JŐ.); '(a jég) olvad' (B. CK. Cs.); c

(a mocsár) nedvesen marad, nem szárad ki' (JT.); K. nol, B. nblo- 'be nem fagyott hely a folyóban'; UP. nbl§ puseng§, UJ. C. Cs. nblo' pusenge' 'olyan fa, melyben a nedvkeringés megindult'; U. CÜ. nblS ybddm 'a nedvkeringés megindulásakor'; BJp. nola' 'nyálkás réteg a fa kérge alatt5

; BJp.

nola'-sind'M'n, B. M. UJ. nolo-s., UP. nblS-s., C. noloédúd'éa'n, JT. nb'l§-s§'nDzan^ JO. na'l§-S9'ndzán 'folyós szemű'; B. nblo-ner, UP. C. Cs. nol-ner, UJ. nol-nera'n, nul-n., JT. nolner(an), JO. na'l§-ne'rán 'folyós orrú'; K. no'ltá = nola (jég, seb, szem, orr, lábujj köze) | md. nola splint' | f. nüa (BENV.) 'etwas schlüpfriges, schleim, die innere rinde, bast'; koivun nüa 'birkensaft, alburnum betulae'; (ERW.) niloa 'sich lösen, losgehen, lose werden, ausgehen5

;

nilos 'der glatte, schlüpferige weg, die schlüpferigkeit; die stelle auf einem baume, wo die rinde neulich abgeschált worden ist' | IpL. (WIKL.) nalla- 'los werden von der rinde der baume, wenn der baumsaft hinaufsteigt': nalle- (nalla-) muddu 'die zeit. wenn der saft in die baume tritt' | votj. (MŰNK.) S. nel 'a fakóregnek belső bőnedvű, fehér, puha rétege tavasz idején; K. nel 'fakéreg5

| vog.

(MŰNK. NyK. XXV. 180) É. hat 'fanyálka' (vö. PAAS. Beitr. 92 [cser. md. f. votj.]; SET. Verw. 42, Stufenw. 105 [votj. cser. md. f. lp.]),.. 29. P. B. M. UJ. ödo', UP. C. (PORKKA) bős 'votják' | votj. (MŰNK.) ud-: S. J. ud-murt, M. ud-mort, É. urt-mort 'votják (nép v. ember)' (murt 'ember) | zürj. (WIED.) °ud: °vot-ud 'votják'. 30. U. omba'l 'a fal hosszában elnyúló, s o h erősitett lóeza'. Teljesebb alakja van a többi nyelvjárásban: P. B. M„ C. Cs. bl§mba'l, JT. oUniBal id. Hogy itt elhomályosult össze-