Nyelvtudományi Közlemények 45. kötet (1917)
Kisebb közlemények - Bekk Ödön: Cseremisz szófejtések 338
: 348 . KISEBB KÖZLEMÉNYEK. van ezekben: K. maza~r§, C. Gs. mSzare', CK. Cs. mdzale', V. JO. maza'U,- JO. maza'lSkd 'mennyi' (K. JO. V. ma, C. Cs. mo 'mi') | md. (PAAS.) E. zaro, M. mdéa'rá 'wie viel ? so viel :als; so viel'; E. zardo, M. mdéa'rda 'wann? wenn, als (tempor.). 27. MK. nivúéid, UP. USj. ním§st§, JP. nimestd,-'P. BJp. C. Cs. n§m§ste\ JT. neme'ste, JO. V. KA. nemestd, KJ. neme'std, UJ. JK. JS. M. B. BJ. UmSHe' lehántani való fiatal hársfa'. A szó hosszúsága arra vall. hogy itt nem lehet dolgunk tőszóval. Nézetem szerint valóban összetett szó, s alkotó elemei: P. B. M. <rM, ITJ. CK. Cs. J. K. m, CÜ. UJ. hl 'háncs, hárs, hársfakéreg' és P. B. M. UJ. piste', UP. pist§, pist§, JT. pí'ste, JO. V. pl'étd, K. pi'std, C. piste', Cs. piste' 'hársfa'. A második rész kezdőhangja a két magánhangzó közt először ^-re, majd ?n-re változott. A két első vokális fejlődése pedig ez volt: i > §, d > e. E hangváltozásokat a következő példákkal igazolom; a) p > /?: P. B. BJ. . lepene', UP. US. USj. lepe'úd, BJp. l§pdne', KA. KJ. U'pd, KN. dh-pd, UJ. C. Cs. -Upe-, JT. ls-0e, JO. V. fo-/fe lepke' (vö. in. lepe, lepke; vog. AHLQ. °lapi%, MŰNK. É. fiapej, K. \loápéx, T. lapáy,' osztj. KAEJ. Kond. Updntái, Trj. Up'dnfi, Ni. Updn£á, Kaz. liBdniQ, FD. IdBdnDá'i, V. Ivwaúft, Yj. lvw§nfi ; lp. S. FEIIS °VöZo/c, fE. WÍBD.—HUKT. °liblikas id. BUD. MUSz. 696, WIOHM. FÜF. VII. 47); MK. iopa-Z, M. MM. CK. Cs. ío#rí, JT. 2o'/9aí, JO. K. la'fial 'durdahal; cyprinus brama (jieiiri.)'; K. sa'p§. JO. V. sa-p§, JT.'sö'po, C. Cs. P. söpo-, UP. USj. sb'p, UJ. M. B. sö^o* 'savanyú, megsavanyodott' (K. JT. C. Cs. UJ. P.); 'dohos (fa)' (K. JT. UJ.); 'kvasz; (K. J. V. UP. USj. M. B. P.); K. JO. V. sa'pa, JT. so'pa, P. sopa,', U. M. B. so8a' 'megsavanyodik (tej), megromlik (hús), megdohosodik (fa)' (vö. IpS. FEIIS siparet 'összefut (a tej)'; f. hapan 'savanyú'; md. M. sapamá, E. tsapamo id.; zürj. som, sem 'savanyú(ság)'; vog. s§8i, saBi 'megsavanyodik'; osztj. sóm- id.; m. savanyú; BUD. MUSz. 332, PAAS. Beitr. 257., FÜF? ~XII. 300, SZINNYEI : NyH.5 27). — P) 8 > m: KN. m§rr em, KA. KJ. KS. 8§'rr em, V. JO. JT. 8 o rrem, JP. 8 s 'nem, CK. Cs. /? o rfe'm, CÜ. US. UP. UJ. M. B. P. 8arye'm, USj. urye'm 'ruha' (vö. m. varr, zürj. vurni, votj. vurini); JK. mü'nem, JT. mn'nem, UJ. m§ne'm, C. Cs. BJp. /ftii&ro, ŰPW . USj. US. M. B. BJ. P. /»m 'gödör, verem'; 'kut' (BJp.); P. B. ÚP. 8üt-8., JT. fint-m. id.; K. V. mrner, JT. m§'ner, UJ. mine'r, BJ. miúer, B. M. UP. Bine'r, BJp. C. Cs. 8§ne'r 'vászon' (e két példában rokon nyelvi adatok híján nem állapítható meg biztosan, hogy melyik az eredeti hang). — 7) i > §, d ; 1. alább a pineye szót; — é) §, d>e: BJ. tSleée', B. P. M. í^ié-j BJp. UJ. t§l§ze', MM. í§íá«-, JT. Wl&'ze, US. í§Z^§, V. JO. KN. t»h-z9, KA. KJ. .KS. trhd, CÜ. -tfZfcV, CK. Cs.