Nyelvtudományi Közlemények 45. kötet (1917)

Kisebb közlemények - Bekk Ödön: Cseremisz szófejtések 338

KISEBB KÖZLEMÉNYEK. 347 23. It. V. J. mü'dem 'betakar, beföd; betemet5 j

votj. mudlyukat ás, váj, túr (lábbal v. orral)'. A cser. -S-, votj. -d-re nézve vö. cser. kudo 'mely' és votj. kucl id. — MŰNK. ÁKE. 471. a votják szót a mu 'föld' szóval köti össze. 24. BJp, P. muis§-ftuj, (GEN.) m'ucofluj, muc§@uj, B. M. mutsS-fiuj, K. m§ts§-fíuj, UP. mu(s§-ftuj, JT. m c 'ts © -/?«;", V. mn'tsn§uj, UJ. (Süt'sS-^uj 'kis domb, kis halom' (/5í|f "fej, vég'). Az UJ. /9-re vö. a föntebbi müldn'dd 'föld' szót. | votj. (MŰNK.) S. \wmer K. f»itt<f 'kis halom, dombocska5. 25. V. JO. JP. mutswrem talál' a többi nyelvjárásbanismeretlen; ezekben egy másik szó használatos ebben a jelentésben: P. B. M. UJ. UP. C. Cs. mua-m, USj. m*a"m, JT. JP. mú'am, K. mo'am, mely eredeti fgr. szó (vö. md. PAAS. E. miijeim, M. mujdms id., fS. muistaa 'emlékezik1, fE.

°möistm^ 'ért', fVp. °mujada 'kennen5

, fA.

°muja- 'kosten', osztj. (PATK.) °möjep, °müjep, a

müjip,

(PAAS.) Kond. mímpts 'találós mese5

;. PAAS. XyK. XXXVIII. 192). Van mármost a cseremiszben egy török eredetű szó: JO. JP. utswrem; U. CÜ. utí§re'm, B. uísure'm 'ott talál, meglep' (U. CÜ. B.), 'talál5 (JO. JP.) (vö. kaz. BÁL. °ocora- 'rátalál', °ocoras-, °ocras-'találkozik'). Véleményem szerint az eredeti muam ige megvolt valamikor azokban a nyelvjárásokban is, s aztán egybeolvadt az idézett török jövevényszóval. A mutswrem alak tehát szóvegyülés eredménye. Hasonló' a JO. pb's§m-su'loks 'poszmóh (mMe-Tb)3

szó, mely más nyelvjárásokban így hangzik: P. B. ds§m-sülüs, BJp. ds§n-sülüs, UJ. ds§m-su'I!§s, C. Cs. b.-su'Us, JO. bsSm-éu'lgks is. A JO. alak: kezdő p-je valószínűleg innen került: P. BJp. Cs. paUemse\ B. M. pat'semse', USj. pat'se'm§sS, UJ. UP. C. patse'mSs, JT. patse'mSs, JO. pötse'mh, V. pgtse'mid, K. pote'mh 'darázs (oca)'.. (A K. alak t'-je ebben úgy magyarázható, hogy olyan nyelvjárásból jutott oda, melyben is volt, s minthogy ilyen hang ott nincs, hanghelyettesítéssel i lett a ts-böl; vö. WICHM. FUF. XI. 223.) 26. B. M. UJ. C. Cs. -nare-, JT. -nare, JO. -nar§, •na'7'9, K. -nardk -nyf; pl. B. mon-nare', M. CK. monare', UP-muna'rS, Cs. CÜ. m§nare, JT. monare 'mennyi'; M. tM'.ée-nare', CÜ. t§lt's§-nare', Cs. t§ld'ze-nare', UP. til§é§-na'r§ 'egy hónapnyi, (idő)'; K. kok put na'rdk 'két pud(nyi)'; kok üsWs n. c

két versztnyi' stb. Valószínűleg ugyanez az elem van a következő mordvin szóban: (PAAS.) M. sSúa'rá, E. snaro 'so viel'; E. znardo"wenn, als (tempor.)'; znardojak '(mit negation) niemals' (E. se, M. ée 'jener; dieser da; der, derjenige5

). — Szintén azonos elemt»