Nyelvtudományi Közlemények 45. kötet (1917)
Kisebb közlemények - Bekk Ödön: Cseremisz szófejtések 338
KISEBB KÖZLEMÉNYEK. 345 ismert nyelvjárásokban sehol sincs meg. Csebokszarszki nyelvmesterem szerint fiaksola-pamjal faluban (tőlük kb. 20 versztnyire) mondják: pbld§s-lz> k 'gomblyuk' (pbldSs 'gomb'). Talán idetartozik ez az adat is: B. pbldSs-luko 'gomblyuk'. — A régebbi szótárakban több olyan adat is van, melynek nem anadtam nyomára. Ilyen pl. a szintén TROiCKunál előforduló °pin 'magnak hagyott fenyő (cocHa-aBMHHHHKi.)3 , melyet MUNKÁCSI AKE. 268 a m. fenyó'-vel egyeztet. — Mindenesetre kétségbe kell vonnom a SZILASI szótárában GrENETztől idézett -ftel 'toll5 adat hitelességét, melyet a m. toll szóval szoktak azonosítani (pl. SZINNYEI, NyH5 . 25, WICHM. FUF. XI. 229). Ez az adat sem fordul elő nálam, még permi nyelvmesterem sem tud róla ; 'toll' a cseremiszben pun, p§n. Van azonban egy másik szó, s azt hiszem, ennek köszönheti eredetét a fönti adat: P. B. C. p§'st§l, UP. pt'st§l, Cs. pyétü, UJ. p§'st§l, JT. pl'iWl, JO. pvstdl, V. pi'stil ca madarak szárny- és farktolla'. Ezt BUDENZ NyK. VI. 202 és MTJSz. 225 összetételnek veszi, melynek első része a P. B. M. püsö, BJp. püsö, UP. püs§, UJ. CK. Cs. pise', CÜ. pise', JT. p§'se, K. V. pd'Sd, JO. pd'éd cóles (kés, fejsze); gyors (ló, ember)3 , másik része pedig a m. toll stb. szónak a megfelelője. Mármost az a véleményem, hogy ez a kikövetkeztetett alak került valahogyan SZILASI szótárába valóságos szóul. 19. B. M. UJ. C. Cs. JT. lúleye, ÜP. lúleyS, K. V. Ude'j9 JO. liihyd 'az összes csontok együttvéve: csontváz'. A szó bizonyára elhomályosult összetétel; egyes szólásokban külön is yálhatik; pl. UP. lu'£3-le'y§z§ fte'lS kb'dSn 'lesoványodott, csak csontja maradt3; UJ. lüío-leySée kust3lyem£e' legyen könnyű a csontja, teste5 ; JT. lü'£o-ley§ze lelemze c legyen nehéz a csontja, teste 3 . Az összetétel első része kétségkívül a lü 'csont' szó, a második pedig a JO. lúhyd tanúsága szerint K. JO. h'yd, JT. l§'ye, C. Cs. UJ. BJ. BJp. ISye', B. M. Ilye', UP. líy§ 'a nyírfa külső, hártyaszerű héja; korpa (a fejbőrön)3 . Ez a szó a csuvasban is megvan : (PAAS.) IdGd 'korpa (fejen); alja, seprő, üledék', minthogy azonban más török nyelvben nem ismeretes, itt valószínűleg cseremisz jövevényszó. A cseremisz szóval egyeztethető: zürj. li 'baumsaft, cambium, splint3 . — Hasonló összetétel van a votjákban is: (MŰNK.) S. J. -fii-som, K. flü-süm c az embernek v. állatnak összes «csontja, bőre», a mi szilárd alkotórésze csak van3 (S. 'fsom, K. 'fsüm 'héj, burok, pikkely'). 20. UJ. lüs, UP. P. B. lüs, M. BJ. lüjüs, BJp. lüjüs 'tűlevél'; P. sindza'-lüs 'szempilla3 | votj. (MŰNK.) S. f lis, K. flés c tűlevél'; S.'tsmlis, K. "féin-lés 'szempillaszőr'; S. ^lis-vu, K. -flés-vü 'harmat'; (WICHM.) G. US, MU. lis 'nadel, tangel (an fichten, tannen);