Nyelvtudományi Közlemények 45. kötet (1917)

Kisebb közlemények - Bekk Ödön: Cseremisz szófejtések 338

344 KISEBB KÖZLEMÉNYEK. ^kuohpfe- 'schimmelig werden'; L. (WIKL.) kudOppu- 'schimmeln; S. °kuop 'mucor'; °kuoppo- 'mueere'; N. °guoppo 'mucor', °guoppo- 'mueere5

.

(BUD. MUSZ. 36. a lapp szót más jelentésű fgr. szókkal egyezteti). 17. P. B. M. ü. C. lop 'alacsony, vizenyős hely'; UP. ÜJ. lopa-s id. Ezt a szót SZINNYEI NyH5

. 138,

WICHM. FUF. XI. 182 a m. láp, f. lampi, lamppi ckleiner landsee, teich, pfütze', lpK. (GEN.) "\latmpe, (K.) ^latmp csumpf szavakkal egyezteti. PoBKKÁnál van egy dal, melynek ez az első szakasza: lop§n, lop§n koildales, zafiot sSndas kelsales. küksdn, küks§n koildales, polat(Sm) smdas kelsales 'untén untén, scheint es, könnte man ein werkhaus bauen, oben, oben, scheint es, könnte ein schloss hinauf man bauen' (SUS. Aik. XIII. 34). Itt a lop§n azt jelenti tehát 'lent5, s ellentétbe van állítva a

küks§n 'fönt5 szóval (kuksS 'magas5

). Ez az adat mármost arra vall, hogy a lop eredetileg azt jelentette 'alacsony, lapos (hely), mélyedés', nem pedig azt, hogy 'mocsár (POEKKA SUS. Aik. XIII. 46). Erre vall a B. M. ÜJ. C. Cs. lop-südo', UP. lop-iü'3§ 'lapu, mely tkp. annyi mint a 'lapos fű'. (A m. lapu szó is bizonyára összefügg a lap, lapály, lapác stb. szavakkal; vö. MELICH, NyK. XLIV. 339). Ide tartozik továbbá B. U. C. Cs. lopka 'széles' (-ka kicsinyítő képzővel). Véleményem szerint mármost ez az egész szócsalád csak hangbeli változata a következő szavaknak: C. Cs. J. K. lap 'alacsony, vizenyős hely'; 'alacsony (ház, fa)', (K. CÜ.); K. k§'r§k-láp, CK. Cs. k o mr

o k-lap 'hegyalja'; K. karemlap, CK. Cs. korem-lap 'völgy-fenék5

; K. JO.

lap §a'zes JT. lap fto'zeé, CÜ. lap fioze's, CK. Cs. M. B. lap fiojze's '(a fű, gabona eső után) megdől; (az ember a földön) elnyúlik; (a ló, nyúl futás közben) kinyújtja lábait, úgyhogy alacsonyabbnak és hoszszabbnak látszik'; B. M. U. lap lije'é 'lehajlik, meglapul (az ember); megdől (a fű)'; imne fiujáSm láp §stá 'a ló fejével lehajlik5

; K.

lapa'ta 'mélyedéses, alacsony (hely)'; B. M. U. C. Cs. lapka 'alacsony'; KN. V. láptsa'ká, KS. KJ. Háptsa'ká, JT. laptsa'ká, JO. lá'ptsSká, U. (WICHM.) lapísaka' 'lapos'; K. (BAMST.) la'pts§k 'dünn und breit'; C. Cs. oya'-lapfsa'k 'deszkadarab5; @§nh'-L 'vászondarab'; B. M. UJ. CÜ. o'ya-lá'písdk, JT. o'yalá'ptsSk 'deszkadarab'. (Fgr. megfelelőit 1. BUD. MUSZ. 682, WICHM. FUF. VII. 42). 18. °luk 'gomblyuk (neTJia Ha o^ejK^t)'; TEOICKIJ cseremisz szótárában fordul elő ez az adat hegyi cseremisznek idézve, s SZINNYEI NyH5

. 33 a m.

lyuk, f. loukko 'nyílás, rés5

szóval egyezteti (vö. még BUD. MUSZ. 711, a hol a m. és f. szó van csak egyeztetve). A cser. adat nem teljesen hiteles, az általam