Nyelvtudományi Közlemények 45. kötet (1917)

Kisebb közlemények - Bekk Ödön: Cseremisz szófejtések 338

KISEBB KÖZLEMÉNYEK. 339 2. UJ. ftastala'm 'cserél; vált (pl. ruhát), fölvált (pénzt)5

1 V. B. M. U. fiastalte'm, J. K flasta'ltem iá. | votj. (WICHM.) G. •vostmj, J. vostini 'tauschen5;

(MŰNK.) vosi- 'cserél, elcserél; vált, fölvált (pl. nagy pénzt apróra), kivált (pl. zálogot)5

; g.

vosjah 'cserélget, cserebél' j zürj. (WICHM.) I. vettini, (GEN.) KP. fvti'tauscben5; f

víHi-, ifvísii- 'sich verándern; wechseln, tauschen' j f. vaikta-, vaihetta-, vajekta- vált, cserél'; vaikto 'csere" [ lapp K. (!

GEN.)

fva/jtte-, (K.) ~fvqj'/e-;

(N.)

fvfjkte- 'tauschen, wechseln5 [vö. WICHM. Chrest. (f. zürj. votj.)]. 3. CK. Cs. (iaze 'vessző'. A szó TsoicKunál is megvan *3.ywh—opy^ne5

jelentéssel. A

'JIVEI.5

jelentése: íj (lövésre),

kézíj, nyílíj; ív; ernyőabroncs; görbület; hagyma5

.

SZILASI a JIJKT> szót 'hagymáival fordítja, PAAS. Beitr. 35 pedig 'bogen'-nak, s a cser. szót ezekkel egyezteti: votj. (Műnk.) M. vugeé, S. "fvug, J. vué 'görbe fa, ív, hegedűvonó; hegedűvonó szerkezetű gyapjúvid"ő szerszám5

;

zürj. vudz 'bogén5

. Az én följegyzésem szerint azonban a cser. szó nem jelent 'ív'-et, hanem 'vesszőit, s talán -éppen ezzel a magyar szóval egyezik. 4. 0aé 'érc {pi. kdrDhi-fiaé 'vasérc5

,

si-fíaé 'ezüstérez'. WICHM. MNyv. III. 296. ezt a cseremisz szót a következő fgr. szókkal egyezteti: m. vas ; mordv. M. usks, E. uske, viská 'draht5; f. vaski 'réz1

; lpK.

(GEN.) vieske (ea), (K.) fvie^k, (N.) via^k id. stb. WICHM. adata nyilván a kozmodemjanski nyelvjárásból való, máshonnét nem közli, pedig azok arra vallanak, hogy ennek semmi köze sincs az idézett fgr. adatokkal. Az én adataim a következők: K. kdrtwi-fiaé 'vasércz5

;

forfem-fiaz, CK. UJ. iSüryene-Soé 'termésréz5

; K.

si-fiaé, CK. UJ. si-^oé 'termésezüst5

; K.

sö'rh'tö-ftaz, CK. UJ. sol

rDnö'--í

Soé

'termésarany5

. Nézetem szerint ez azonos a következő szóval: K. JO. fiai, JT. Cs. C. U. M. B. P. $o& 'gyökér; fa v. út elágazása; lábköz, ujjköz5

. Ezzel mármost ezek a permi szók egyeznek: votj. (MŰNK.) S. 'fvigi, M. J. G. ftflifcj K. \vezi> 'tő, gyökér; nemzetség, törzs, népfaj, származék, ivadék; némely tárgynak az alja, alsó foka, lába5

\

zürj. vué 'wurzel5

(PAAS.

Beitr. 129). — Mindamellett mégsem lehetetlen, hogy a cseremiszben két külön eredetű szó olvadt egybe; az 'elágazás5

jelentésnek u. i. más megfelelése is van a permi nyelvekben: votj. (MŰNK.) voé folyóknak v. utaknak egymásba való torkollása, összetalálkozása, ül. elágazása5

;

(WICHM.) G. éuires voz 'wegscheide5

;

vistem voétem ununterbrochen, ohne unterbrechung5

|

zürj. I. (WICHM.) voé gabel, zweig, deichsel5; KP.

(GEN.) ftyj-vié 'kreuzweg5

. 5. V. JT. JO. po-rősm, JP. § s rdem, K. u-rdem, P. (GEN.) 22*