Nyelvtudományi Közlemények 45. kötet (1917)
Tanulmányok - Barta Borbála M. Eszter: A Müncheni-kódex e és e jelölései 303
304 BARTA BORBÁLA M. ESZTER.' Változatosabb e-jelölést mutatnak némely XVI: századinyomtatványaink, így MELICH 1) KOMJÁTHI B. Szent Pál leveleit (1533) említi mint olyan könyvet, melyben az e betű tudatos írásának legrégibb példái vannak meg. DÉVAI B. MÁTYÁS Orthographia Vngaricajában -) (1538) az. e-jelöléseknek már egész csoportjával találkozunk. ír pl. DÉVAI az $ betűn kívül, mely nála az é hang jele, a cseh írásmód hatása alatt még é betűt é hangértékkel, továbbá e betűt is; ezenfölül a mai é helyén nagy betű írásakor JE-í, a latin aehelyett pedig olykor e-t is. A Gyöngyösi Szótártöredék MELICH 3 ) szerint valószínűleg DÉVAI hatása alatt ír <z'-betűt a latin ae helyén. -Többi pontosabb jelölésű XVI. sz. nyomtatványaink e-jelöléseivel TRÓCSÁNYI ZOLTÁN 4) foglalkozott. Szerinte e nyomtatványokban a már fent említett e, ee, p, é és e bettikön kívül egyéb jelölésmódok is fellépnek. így találunk ÜELTAinál és SYLVESTERUÓI e betűt. De előfordul SYLVESTERnél, bár csak ritkán, a Bécsi- és a Müncheni-kódex é betűje is, sőt még e is. MELicHnek. SYLVESTER Újtestámentumából összegyűjtött és rendelkezésemre bocsátott e jelölésű adatai szerint SYLVESTER e-je sohasem jelöl e hangot. Nem is speciális e-jelölés, mert a két pont előfordul az a és az o betű fölött is; s az olyan példák, mint szemeit 89, ideig 85, tieid 85, dolgai 100, Silöe 104 (= Siloe tava) stb., világosan mutatják, hogy a két pont «különző pont» (mint már TRÓCSÁNYI NyK. XXXVIII. 56. mondja). GELEJI KATONA ISTVÁN5 ) (1645) először kezdett az e-félehangok írásbeli megkülömböztetésével tudományosan is foglalkozni. Az «accentusok»-ról beszélve mondja: «Az accentusok között-is felette szükséges volna az acutusokat a gravisoktól, fő-képpen az e vocalis felett, meg-külömböztetni.» A XVII. és XVIII. századi kéziratokban egy másféle ebetű is kezd általánossá válni: az e\ Az Oklevél-Szótár beveze!) M. Könyvszemle XVI. 123. 2) U. o. 127—137. ») U. o. 127. 4) NyK. XXXVIII. 56. 5) Corpus Grammaticorum 304.
