Nyelvtudományi Közlemények 45. kötet (1917)

Tanulmányok - Barta Borbála M. Eszter: A Müncheni-kódex e és e jelölései 303

A MÜNCHENI KÓDEX fi ÉS 6 JELÖLÉSEI. 305 tésében (XVII. 1.) ZOLNAI azt mondja, hogy megfigyelése szerint ezen betűalaknak nincs semmi külön értéke. Első nyelvészünk, ki előtt az "é hang tudatossá vált. KALMÁR GYÖRGY *) volt. Ez írja: «E triplex est: longuyn, breue et ancepsn, Áz elsőt e-vel jelöli. A második szerinte «est duplex: apertum et eompressum». Ezeket is szeretné írásban külön feltüntetni s azért az e hang jelölésére az e betűt, az e hang jelölésére pedig az e betűt használja. írásmódját így okolja meg: «ut nostri typographi probe hoc e ab apertö illó distinguerunt duobus punctis superne adiectis (e); idque eo magis, quod sonus eius adcedat ad sonum breuis ö». KALMÁR ezen betűkön kívül még 8 és e betűt is ír. «Potest utrumque e longum fieri positione aliqua; atque in eo casv graui accentu adfici v. c, Istenei,' lélékel . . . pro Istennel, lélekkel . ..» «Anceps est e, quod acuitur quidem at in deriyatis ut plurimum aut certe frequenter corripitur, uel quod uni dialecto protrahitur alii uero adbreuiantur ut: én, en (ego), ész, esz, ingenium...» (i. m. 8.) . . * , .; . . . Az e hangot FÖLDI JÁNOS is észrevette, 0 «hosszú, rövid és alatsony vagy letsapott* e-t külömböztet meg, de mind az e, miijd az e hangot e betűvel,írja.2

) BÖJTHI ANTAL 3

) megkülömböztetése szerint

van X. «éles magas hangú e (é)r>; 2. «tompa és rövid e (e)». «De egygy harmadik tulajdonság is látszik benne lenni, tudniillik: hogy némely szókban az éles és tompa hang között, egygy közép hangot szokott adni. J?l. kenyerek, (plur.), az ők kenyerek)). A «közép hang» elnevezésen tehát a rövid zárt e hangot érti; ,de ezt nem jelöli külön betűvel. EÉVAI*) tulajdonképpen csak a rövid e-t és a hosszú é-t veszi figyelembe, de ismeri azért az e-t is. A KALMÁR-féle «e apertum» és «.e compressum» elnevezést «clarum», illetőleg «obseurum» nevekkel cseréli fél. Ez utóbbi az e hang. Jegye EÉVAI szerint is e. *.) Prodromus (1770) 6—7. . 2)

R. M. Könyvtár XXVIII. 42. 3)

A nemes Magyar Nyelv írásának ós szólásának tudománya. (M. Vásárhelyt 1794.) 17, *) Elaboratior Grammatica. Pestini 1806.'L. 59, 62. Nyelvtudományi Közlemények. XL V. 20