Nyelvtudományi Közlemények 45. kötet (1917)
Tanulmányok - Gombocz Zoltán: Egy ismeretlen képző 1
16 G0MB0CZ ZOLTÁN. nak megfelelő alakok mellett -l (-l'i) képzős származékok is r vog. khuné ebben: KL. khuns-khássn, AL, khwhé-khássi, T. khunskháskhaj 'hangya5 ÁKE. 326 (úgy látszik, a második tag jelentése is 'hangya5 , vö. osztj. %asyai,^ %asya 'ameise5 SUS. Tóim. XXIII. 47); vog. AHLQV. qnúsqossi, qos-vui ua. | zürjP. kogil, kögil 'ameise5; Izsm. kot-kotful; zürj. kotjul-kot ua. (kot 'kleine schwarze ameise5 ) | votj. kugil'i, Mai. kuéil'i, Kaz. kuéiti, Jel. küzil'i 'ameise5 | f. kusiainen, kusilainen 'formica5 BENV. (a hangmegfelelésre vö. f. kusi ~ m. húgy stb.). Vö. BUDENZ, NyK. VI. 397, DONNER, Wb. I. 20; MUNKÁCSI, ÁKE. 326, NyK. XXI. 117, SETÁLÁ, Über art, umfang u. altér des stufenwechsels 92, GOMBOCZ, NyK. XXXIX. 227, WICHMANN, SUS. Aik. XXX6. 20 (helytelenül: MUNKÁCSI, Nyr. XI. 193, NyK. XX. 471). * Az alapszó a magyarból nem mutatható ki: 37. harkály [első tn.-i adat 1402: «possessio HarkaU, 1410: «riuulum Uar/ííiZpathaka» OklSz.; első köznévi C.; alakv.: harkány, herkály NySz., MTsz.; harakáj, harokáj, harukár, horokáj, horokály, hérkál, harka MTsz.] 'picus, specht5 ; — más képzővel: harkács [Borsod és Heves m., KASSAI, I. 460, II. 313. innen MTsz.; a harkály és harkács alakok viszonyára vö. a bogol ez.] ua. ~ vogE. x&r X 0 J> ^J * K* khwárkhei, P. khárki, T. kharkhaj 'Picus varius, buntspecht5 ÁKE. 329, vö. még SZILASI, NyÉrt. XVIII. 8 : 18 (helytelenül: MUNKÁCSI, NyK. XXI. 117; BUDENZ, NyK. VI. 397, DONNEE, Wb. I. 38). A magy. harkály ly eleme a vogul alakokkal szemben kicsinyítő képzőnek bizonyul. 38. sirály [első adat GROssiNGERnél 1793-ban; PUNGÜR és HERMÁN szerint a nép nyelvében is, vö. MNyv. II. 114] 'sterna, möwe\ ? ~ vog. sirá j osztj. sar§ 'sterna' [ zürj. tsvrak | i isesrri°k 'sterna arctica5 , vö. SZINNYEI, NyH.4 137 (máskép NyH. 5 139). Ha az egybevetést elfogadjuk, a m. szó végzetét, éppen úgy, mint a harkály szóét, dem. képzőnek kell tartanunk. Talán hasonló képzések az egyébként ismeretlen eredetű karvaly, sordély, seregély madárnevek is.
