Nyelvtudományi Közlemények 45. kötet (1917)

Tanulmányok - Gombocz Zoltán: A magyar őshaza és a nemzeti hagyomány (I.) 129

158 G0MB0CZ ZOLTÁN. piNinél: Georgiania Eecueil de voy. IV. 705) felelne meg, találjuk Messer JOSAFA BARBARO útleírásában, a ki 1436-ban járt a Don vidékén.1)

MARCO POLO ófranczia kódexeiben már nagyobb a változatosság: «I1 fui voir que le Tartars demoroient en tramontaine entre Ciorcia (alak-, ill. írásvált.: Siorcia, Cicorcia, Fuciorcia, Giorgia, Giorza, Georgia) et en cel contrée es grant plaingnes que ne avoit abitasion con de cités et de caustiaus» ; a megfelelő latin szövegben: «in tramontana inter Georgiám etillas contractas, quia est magna planities et magna plagia, ubi non est aliqua habitatio civitatum nec castrorum».2

)

MARSPEN kiadásában 189—90: «They dwelt in the a northern countries of Jorza and Bargu, but without fix habitations, that is, without towns or fortified placesw. Jorza helyett más kéziratokban Giorza és Jorja is.8

) Végre BARTOLI kiadása Georgia és a georgiaiak nevének következő változatait közli: franczia kódexben : Giorgens, Jogies, Jorgienie, Jorgana, -Jorganie, latin kódexben: Georgia, Giorgia, Zorzania, Gorgania.*) JACQUES DE ViTRYnél (Relatio de rege Dávid, a XIII, sz. elejéről): terra Georianorum*) Jorja, Joriani e. h. Georgia, Georgiani épen olyan vulgáris latin írás-, ill. alakváltozat, mint Georius (MGH. SS. XV. % Index) Georgius h., Jerardus (MGH. SS. XIX. Index) Gerardus, Gerhardus'h., vagy az olasz származású viterbói GoTTFRiEDnál Jermania, proienies (MGH. SS. XXII. 104) ••e h. Germania, progenies.e)

Ez az írásmód egyrészt nyilván a lat. ge, gi szótag vulgáris latin je, ji ejtésével függ össze, részben azonban analógiás hatás eredményének is tekinthető. Az olasz Giovanni, vei. ol. Zani, ol. Giordano, vei. ol. Zordan (MGH. SS. XVIII. 743) stb. szavak hatása, a melyekkel szemében j'-vel kezdődő lat. Bzavak állanak: Johannes, Jordanus, ért-*) Viaggio álla Tana, ap. EAMUSIO, i. m. II. 98. 2) Eecueil

de voyages et mémoires, publié par la Société de Géographie. Paris, I. 61, 346; OPPERT, Priester Johannes, 70. 3) V, ö. OPPERT i. m. 69—70. *) A. BARTOLI : I viaggi di MARCO POLO, sécondo la lezione •del codiee MAGLIABECHIANO piú antico. Firenze, 1863. c. 17. 5)

V. ö. Abh. der phil.-hist. Klasse der sáchs Akad. der Wissenschaften, VIII. 54. 6) V. ö. még Jauolgenses (MARTINI BRUNOVII Tartaria, rSoHWANDTNER, I. 829) ^> tartari Zavolhenses (A. GUAGNINJ áp.-^RAMUSIO H. 2 : 706).