Nyelvtudományi Közlemények 45. kötet (1917)

Tanulmányok - Gombocz Zoltán: A magyar őshaza és a nemzeti hagyomány (I.) 129

154 GOMBOCZ ZOLTÁN. (De avitis Magyarorum ac Chunorum, Iasonumque Hungária? accolarum sedibus et initiis. Budae, 1830, 19. 1., De peregrinis nominibus Magyarorum avitarum sedium initiis, Pesthini, 1837,. 18. L, Aborigines et incunabula Magyarorum, Budse, 1840^. 25—26. 1.); igaz, hogy zavaros módon összekeveri az ujgur népnévvel, a mely PIANO CAEPiNinál Huyri (terra Huyrorum,. FEjÉRnél i. h. helytelenül terra Hugrorum) alakban kerül elő, de erre bővebben kitérni felesleges volna. Elfogadja FEJÉÉ magyarázatát WENZEL GUSZTÁV is, csak azt emeli ki, hogy a hagyomány tévesen tartja Jugriát a magyarok őshazájának, hiszen krónikáink a terra Iorianorumot világosan megkülömböztetik Scythiától.1

) Természetesen

HUNFALVY PÁLnak is kapóra jött e magyarázat, mert hiszen ily módon krónikáinkban is bizonyítékot talált arra, hogy a magyarság őshazája az 'Irtis mellékén', a vogul és osztják rokonnépek közvetlen szomszédságában volt.~> HÜNFALVY hatása alatt a krónikáink regnum Jurianorumának (HUNFALVY önkényes magyarítása szerint: Jória ország) és Jngneínak azonosítása szinte átment a történeti köztudatba.3

) Pedig e magyarázat, ha kissé jobban szemügyre veszszük, ugyancsak valószínűtlennek bizonyul. A nyugati forrásokban Jugria a XV. sz. végéig ismeretlen. A XV. sz. közepéig, a mikor a moszkvai nagyfejedelem szemet vetett Jugriára, Oroszországban is csak a novgorodi kereskedőknek volt összeköttetésük azaz Urai-vidék ugor népeivel. Ha tehát a Jugra = regnum Jurianorum azonosítást elfogadjuk, fel kellene tennünk, — HUNFALVY Magy. Ethn. 287 határozottan ki is mondja, — hogy krónikásaink e távoli ország nevét az ősi, nemzeti hagyományból vették. Más szóval fel kellene tenni, hogy a iorianus, jitrianus*) WENZEL GUSZTÁV, Eszmetöredékek stb. Új Magyar Múzeum 1851, 497. 1. 2)

V. ö. Vogul föld és nép 342, Magy. Ethn. 287, Földr. Közi. 1888 : 152. 3) V. ö. PAULEB GYULA, A magy. nemz. tört. Szt. Istvánig 248, Bud. Szemle CIII. 343; BOEOVSZKY i. m. 4, 9; THÚEY JÓZSEF, Századok XXX. 904; SEBESTYÉN GYULA, A m. honfoglalás mondái I. 378—9; DOMANOVSZKY, KÉZAI SIMON mester krónikája (Budapest, 1906) 39; MUNKÁCSI BEENÁT, Ethn.. VI. 386 stb.