Nyelvtudományi Közlemények 45. kötet (1917)

Tanulmányok - Gombocz Zoltán: A magyar őshaza és a nemzeti hagyomány (I.) 129

A MAGYAR ŐSHAZA ÉS A NEMZETI HAGYOMÁNY. 151 jével.1

) Hogy még ez az összeesengés is mennyire látszatos, arról a krónikák Thogata folyónevének tárgyalásakor bővebben. Ismét más magyarázatot koczkáztat meg PAULER GYULA MHK. 393: «Lehet, hogy a Dent szóban a török Dest pusztaság lappang, s azért a Jaik és Volga melletti pusztaságot, melyről szól, részben legalább, NÉVTELEN jegyzőnk, a kunok idejében, a XIII., XIV. században Dest-i Kiposakn&k hívfcak». A dest és a dest-i-kipcak nem török, hanem perzsa szó, ül. elnevezés.2) Még ha az alaki nehézségeken nem ütközünk is meg, PAULER ötlete chronologiailag is valószínűtlen. A dest-i-kipcak elnevezés a XIII. sz. óta járatos, nem valószinű tehát, hogy már ANONYMUS korában a XII. sz. végén nyugaton is ismeretes lett volna (v. ö. MARQUART, Über das volkstum der Komanen 158). Inkább kuriózumképen említem, hogy a külömben éles eszű és nagy tudású orosz orientalista, A. KUNIK egy 1878-ban megjelent értekezésében Dentiát és Dentumogert a mai voronezsi kormányzóságban levő Dentum hegy nevével hozza kapcsolatba.3

) Míg ANONYMUS, BEGINO-JUSTINUS és & JusTiNus-kivonat, tehát voltakópen egyazon forrás után indulva Scythiáról mint amolyan Eldorádó-féle országról meseszerű, de mégis bizonyos fokig egységes képet fest, addig a krónikák Scythia-leírásának zavarosságán és ellentmondásain már TURÓCZI is megbotránkozott. ANONYMUS, JUSTINUS nyomán, Scythiával kapcsolatban csak a Fekete-tengert, a Don folyót s a Maeotis ingoványait említi, tehát nagyx)

Ugyanez a gondolat Magy. Ethn. 286; ismétli BOROVSZKY, A honf. tört. 9. -) V. ö. VULLERS, Lexicon persico-latinum etymologicum I. 879: o«i5 "desertum; planities, campus; nomen deserti in Turkistán alias .jl^suűf oukt> dicti, quo intelligenda est planities magnitudoque regionum, quse procurrunt in septentrionem maris Gaspii et nigri.5 3) (t^jia oőtacHema

Dentumoger H Dentia MOFL 6H a npHBecTH TOJILKO Ha3Bame ropti, Haxoflameüca BT. HHHlmmeH: feopoHejKCKoií ryŐepmH, ^eHTyM, o KOTOpoü eme BI» XVII. CT. ynoMHHaeTi. Kanra BojiLmoMy HepTeaty »>, A. K y H H K T>, M3Bt.cTÍa Ajr-BeKpn (CaHKTneTepöypri., 1878), 109. 1.