Nyelvtudományi Közlemények 45. kötet (1917)

Tanulmányok - Gombocz Zoltán: Egy ismeretlen képző 1

14 GOMBOCZ ZOLTÁN. mölcsény < szömölcs MTsz. stb.; nem lehetetlen egyébként az sem, hogy a lapály alakváltozata, vö. harkály ~ harkány ; BUDENZ, UA. 297, SIMONYI, TMNy. I. 499 szerint olyan deverbális származék volna, mint kötény, vágány] eplanities, fláche, ebene'; lapányos [Rába mell., Göcsej, Csallóköz, MTsz.] lapos5

; —

lapít [első adat MA.] c

extendo, complano';

—lapul [első adat SzD.2

: le- v. meglapul; alakv.: lapil MTsz.] 'planari, extendi, considere'; — lap [első adat ZRÍNYI I. 133: szablyája lapját NySz.; következő adat 1786-ból, NyÚSz.; a NySz. «lap ; plánum, pagina» idézetei PP. szótárának nem a BoD-féle, hanem az 180l-es EüER-féle kiadásából valók] 'plánum, pagina, fláche, serte', nyilván elvonás a lapos melléknévből. A lapos, lapác, lapály stb. szócsalád feltehető lap nominális alapszavának megfelel a rokonságban : ~ osztj. laps§x, lopsfy 'platt, flach' SUS. Tóim. XXIII. 62 | zürj. lapa: kok-l. 'fussblatt' WIBD. | votj. lap: lapinti 'niederung, niedrige fláche5 {inti

'platz, stelle5

) FUF. VII. 42; lapeg 'niedrig' j cser. lap 'niedrig, niederung' uo.; lapa: kid-l. jal-l. 'tenyér, talp' j mdM. lapa: kad-l. 'handfláche' AHLQV. ; mdM. laps, E. lapuza 'flach, fláche' PAAS. Chrest. 88 [ f. lappea 'latus et planus5;

lappá 'lamella latior' RENV. [ lpN. loappo gen. loabo v. loavo 'pálma, pars interior manus'; QVIGSTAD Nord. Lehnw. 221 sz. germán jövevényszó volna, de vö. WIKLUND, UL. 204, 228; lpN. lappé gen. labe 'plana superficies alicuius rei, ex. gr. pálma, plánta' FRIIS. VÖ. BUDENZ, NyK. VII. 10, MUSz. 735. sz.; WICHMANN. FUF. VII. 42, SUS. Tóim. XXI. 149, WIKLUND, ÜL. 204; SZINNYEI, NyH. 34. személy [első adat Ehr.-k. 18; alakv.: szeméi NySz.; szémil, szemül MTsz.] 1. 'imago, facies, vultus, conspectus, aspectus, bild, gesicht', NySz.; 2. 'forma, figura, species, externa, fprm, figur, gestalt, das áussere'NySz.; 3.'persona, person'; — személyes 'szép arczú, csinos termetű5

MTsz. Noha HALÁSZ Nyr. VIII. 344 határozottan kijelenti, hogy a személyt «semmiképpen sem származtathatjuk a szem szótól», KALMÁRtól és'RÉvAitól kezdve (vö. kül. 'Elab. Gramm. III. 215) egészen MÉszÖLYig senki, a ki csak a személy szó jelentéstörténetét ismerte, nem kételkedett és nem kételkedhetett a személy és szem összetartozásában. Semasiologiai analógia számos nyelvből