Nyelvtudományi Közlemények 45. kötet (1917)

Tanulmányok - Gombocz Zoltán: A magyar őshaza és a nemzeti hagyomány (I.) 129

A MAGYAR ŐSHAZA ÉS A NEMZETI HAGYOMÁNY. 131' pl., a melyet a werbergi kolostor benczóse, EANÜLPHUS DE HYG.GEDEN (| 1360), világkrónikájához csatolt, a két Scythia ilyen-« formán helyezkedik el: *) : meotides bactria paludes maré caspium scitia inferior scitia superior Az ázsiai Scythiát az Imaus hegység gyakran két részre osztja: Scythia intra Imaum, Se. extra Imaum.®) Scythiát, ezt a nagy «terra incognita borealis»-t, a mely BÜBRUQUIS 3

) szerint «durat

a Danubio usque ad solis ortum», tekintették a népvándorlás kora óta minden északkelet felől Európába törő barbár nép közös őshazájának. A középkori latin és bizánczi nyelvhasználat szerint a scytha körülbelül annyit jelentett, mint a régieknél a barbarus.1

)

Scytha a gót, a vandál, a hún és avar, a bolgár, a besenyő5

)

stb. s később az oszmán-piens, inter Danubium et Oceanum septentrionalem usque ad Germaniam porrigitur...» ISIDORI HISPALENSIS Episcopi Etymologiarum 1. XX. Ed. FR. V. OTTÓ 1. XIV. c. 4 : 3 (Gorpus grammatieorum latinorum veterum. FR. LINDEMANNUS, Lipsise 1833 Tom. III). *) V. ö. JOACHIM LELEWEL, Géographie du Moyen-Age (Bruxelles, 1852—7). Epilogue 150. Scythia superior a következő legendával: «Sithia superior, gens ista lacte et melle pasta, aurum non curat nec aliud quod aufferri potest». 2)

Ez a megkülömböztetés, úgy látom, leginkább a PTOLEMAEUS nyomán induló térképeken van meg; ezek azután európai, Tanais-melléki Scythiát nem is ismernek. V. ö. A. E. NORDENSKIŐLD, Facsimile-atlas to the early history of cartography. Transl. from J. A. EKELŐP and CL. B. MARKHAM (Stockholm, 1889), 75., 89., 105. stb. 1., XXII., XXIII. térkép. 3)

BÜBRUQUIS ap. B. HAKLUYT (The principal navigations, voyages, traffiqves and discoveries of the english nation. London, 1559. New edition, with additions, 1809) 98. 1. 4)

V. ö. DARKÓ, A magyarokra vonatkozó népnevek a bizánczi íróknál (NyÉrt. XXI. 6) 31, 32, 33. 5) V. ö. ISIDORI HISPALENSIS História Gothorum: «Gotho-rum antiquissimum esse regnum certum est, quod ex regno Scytharum est exortum» (MGH. Auct. ant. XI. 268); uo. 293. L: «Gothi de Magog Japhet filio orti cjim Scythis una probantür origine sati, unde non longe a vocabulo discrepant, demutata 9*