Nyelvtudományi Közlemények 44. kötet (1917)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Zürjén szövegek - II. 67

ZŰRJÉN SZÖVEGEK. 79 i vasiléi s§lis karaba§. otpravitísisni karabagn. etja kara'b éedi razboiríitskei saikag. i voitir bidgn vag siblalisni. i vasitéi suiis razboinikjasli: ameng in sibitg vag. me tikgd-zg ponda sluzitni, óvni*. — «uoí -— sug — kapita'nli suam, viétala'm*. i kapita'nli vistalisni i kapita'n kőris as d'inas vit

d'égdlini. He

—• sug — okoűtan mikgdh) — nme — sug — okotita*. 10. i kapita'n primitis vaéil'éjgs. i munini ostrov vilg. kara'bis tgvar vigruzitisni i kara'b vgitisni vag. vasiléi pondis óvni nakgd. mortgs vini itt grabitni v a s il é i pervgi. i tubitis kapita'n v aéil'éjgs jona. i kapita'n puktis as bgrüis mgdg. pondisni óvni. mgdgd!ísisn% ggéütni kapita'n mgd razboiúitskgi éaikae, a vasitéjgs kolis ostrov vilin kgéaiing i bidgn setis sűi ostrov vilin, naja munini agstitni kara'bgn. vasitéi muni voi-vilas. mgd lun ritiv-vilas muni. bar a' muni ritiv-voi viv. muas pondis kivni voitir-si. «mii tan, kujégm voitir ?» v aéiHé i jualg. a sensiásisni: uplennikjasv. — «me pg És Vaszilyij fölszállt a hajóra. Elindultak a hajóval. Ez a hajó egy rablóbanda elé került. És az embereket mind a vízbe dobálták. És Vaszilyij szólt a rablóknak: «Engem ne dobjatok a vízbe. Én veletek együtt fogok szolgálni, élni». — «Hát — mondják (tkp. mondja) — a kapitánynak szólunk, jelentjük)). És jelentették a kapitánynak és a kapitány magához hívta, hogy megnézze. «Te — mondja — velünk akarsz (élni)?» — «En — mondja — akarok». 10. És a kapitány befogadta Vaszilyijt. És mentek egy szigetre. A hajóról kirakták az árút és a hajót a vízbe sülyesztették. Vaszilyij kezdett velük élni. Embert Ölni vagy kirabolni Vaszilyij az első. És a kapitány nagyon szerette Vaszilyijt. És a kapitány maga után másodiknak tette meg őt. Kezdtek élni. Elindult (tkp. elindullak) a kapitány vendégségbe egy másik rablócsapathoz, Vaszilyijt meg gazdának (felügyelőnek) hagyta a szigeten és mindent adott neki a szigeten. Ok vendégségbe mentek hajón. Vaszilyij északnak ment. Második nap nyugatnak ment. Megint északnyugatnak ment. A szárazföldön emberek hangját kezdte hallani. «Mi van itt, micsoda emberek?» kérdezi Vaszilyij. Ott meg felelték: «Foglyok».— «Én is fogoly vagyok».—