Nyelvtudományi Közlemények 44. kötet (1917)

Tanulmányok - Szegedy Rezső: Adalékok a horvát kaj-nyelvjárás hungarizmusainak történetéhez. 35

A HORVÁT KAJ-NYELVJÁRÁS HUNGARIZMUSAINAK TÖRTÉNETÉHEZ. 45 délanje fzerdcseno vu dulsnom zvelicfenje — nullum . . . Deo tale est sacrificium, quale est zérus animi, el; Milofcsu hocí'em, i ne aldova, 174 — K. 908; Irgalmafságot akarok ós nem áldozatot — Matth. IX. 13: Miseracordiam volo, et non sacrificium — V. 175: aldova -— B. 161; prosfécenje; Télo Chriftufevo ... na krife za gréfnike múcfeno i alduvano, 206. Az Ak.Rj. szerint az aldov a XVII. sz-ban jelentkezik az irodalomban; FANCEV Arch. kimutatja, hogy nem csak ezen szó, hanem származékai is (alduvanje, alduvati) már a XVI. sz-ban, VRAMECZ Krónikájában előfordulnak; az alduvati az AkRj. szerint a XV. sz-ban terjedt el. A tőnek ezen származékát: aldovnik (nomen agentis) evangéliumos könyvünk feltűnően kerüli; talán azért, meit az áldó akkor a magyarban már nem volt használatos. A szóra vonatkozó irodalmat 1. GOMBOCZ-MELICH MEtSz : áld. bantuvati, zbantuvati (bántani): fzvojemi je grehi Ztvoritela . . . zbantuval, 269; Nájme bantuvati, 78 — K. 966: Ne bánts engem — Luc. XI. 7 : Nolli mihi molestus esse — V. 57: Najmi neprilichen biti — B. 112: zabavan biti. Perg.; Arch.; Ak.Rj. XV. sz. L. GOMBOCZ-MELICH MEtSz. batritelj (bátorító): Prehladnik vu faare, lehkotnik vu dele; Krepitel vu túge, batritel vu placfe, 202. Perg.: batrivost (bátorság); Arch.: bairiti (bátorítani); Ak.Rj: bátriti (VÜK szerint Szlavóniában és a magyarországi horvátoknál igen elterjedt szó), bátriv XVII. sz , bátrivjeti, bátrivljene, bátrivník, batrivost, batrovati; Plet.: batrivitelj = der Tröster. L. GOMBOCZ-MELICH MEtSz. beteg, b etezen, beteénik (betegség, beteg, a beteg): 80, 120, 126, 130, 203; lyudi . . . bifze zvrácfali od betegóv l'zvojeh, 171 — K. 958: jöttek vala hogy meg-gyógyíttatnának az ö betegségekből — Luc. VI. 18 : sanarentur a lanquoribus suis — V. 166: od betegov ízvojéh — B. 171: od nemocij sfojih; Né potrében vrács zdrave lyudem, nego betéfnem, 174 — K. 908: Nem fzükség az egéffégefeknek az orvos, hanem a5 betegeknek

— Matth. IX. 12 : Non est opus ualentibus medico, sed male habentibus — V. 175: betesném — B. 161 : nemócnim; vrácfete betefnike, 150 — K. 965: gyógyíttfátok-meg a" betegeket — Luc. X. 9: curate infirmos —V. 144: betesne — B. 167: nemoénike. Perg.; Arch.; Ak.Rj.: beteg és betegen XVI., beteánik XVII. sz. Hogy beteg az elvont fn., betegen mn., beteénik személyt jelentő fn., abban a bolest, bolestan, bolestnik analógiája erezhető. ASBÓTH szerint (NyK. XXXIII. 105.) a horvát ós szlovén nyelv a m. beteg melléknevet az igen gyakori -n (eredetileg -ín)