Nyelvtudományi Közlemények 44. kötet (1917)

Tanulmányok - Gombocz Zoltán: Adalékok a török nyelvtanhoz. (Megjegyzések Németh Gyula nyelvtanára). 407

412 GOMBOCZ ZOLTÁN. ~-> csag. ölát EADL., ülat BARKLEY-SHAW 'épidemie'; oszm. öját 'lobenswert5

^

öjüt c

rat' (ha ugyan ez utóbbi is az

öjmek 'lobén' igéből származik, a mint N. gondolja). NÉMETHnél a képzők tárgyalásában, kül. a mi a kötőhangzók megjelölését illeti, nem találok teljes következetességet. A (kötőhangzó) + mássalhangzóból álló képzőket részben magánhangzó nélkül (vö. 38. 1.: -d: gecid, -k: dilek stb., -m: jem, ölüm), részben magánhangzóval együtt idézi (vö. 39. 1.: -yn stb.: tütün, -ys stb. : sevis). Leghelyesebbnek tartanám az ilyen esetekben a képzőnek azt az alakját idézni, a melyik a magánhangzóra végződő tövekhez járul s két, négy, ill. hat kötőhangzós alakját zárójelben utána tenni, tehát pl. -n (-in, -ün, -yn, -un). A példákat lehetőleg úgy kellene megválasztani, hogy minden változatra jusson egy-egy. NÉMETHnél a -k képzőre közölt példák mind az -ak típusból valók, holott természetesen van drtik, jazyk típus is. Az -yn képzőre csupán egy példát említ: tütün, de vö. még akyn c

raubzug' <

ak- 'fliessen, störmen5

,

ekin c

die saat' < ek- c

sáen'. A

-yyc képzőnek még csak -gec alakját említi, de van -yac is: utanyac 'timide, qui a honte' BAEB. DE MEYN. Persze mindaddig, a míg az oszmanli szóképzés anyaga rendszeresen összegyűjtve nincsen, a nyelvtaníró is nehéz helyzetben van. Szóragozás. A legtöbb nyelvtaníró hat esetet külömböztet meg: nom. gen. dat. acc. loc. és abl. NÉMETH annyiban eltér a jobb nyelvtanok hagyományától, hogy hetediknek felveszi a casus privativust (die privative form): -syz stb. suffixummal. Igaz, hogy a paradigmáknál ismét elhagyja s csak az utolsónál, a su szónál veszi fel a susuz c

ohne wasser' alakot is. Nem tartom szerencsés újításnak. Nem szenved kétséget, hogy a -syz nem rag, hanem képző (a 43. lapon természetes újra elő is kerül a denom. melléknévképzők között); tehát susuz finnül nem vedetta, hanem vesitön. Ha BARBIER DE MEYNARD a susuz cöl kifejezést így fordítja: c

plaine sans eau', fordítása helyes ugyan, de KADLOFF fordítása: c

die wasserlose steppe', a török kifejezést mégis pontosabban adja vissza. A köktürkben is a -siz képzős szóalak melléknév: biligsiz kaján c

ein unwissender Chan

5

,

báglári buduni tüzsiz ücün c

da die furatén und das volk ungerecht waren5

, stb. A Kutadyu Biligben a

-siz képzős melléknév, ha a mondatban határozói szerepe van, rendszerint az instrumentális