Nyelvtudományi Közlemények 44. kötet (1917)

Tanulmányok - Szegedy Rezső: Adalékok a horvát kaj-nyelvjárás hungarizmusainak történetéhez. 35

38 SZEGEDY EEZSŐ. kifakadás a népköltészet lírai alkotásai ellen nagyon emlékeztet a haragra, melylyel PÁZMÁNY PÉTER a virágénekeket sújtotta. Hivatkozást PÁzMÁNYra találunk a munkát befejező s latinul írt Appendixben is (301. s. köv 11.), melyet a szerző «ad declarandam editionem huius Libelli Orthographicam» írt. Indokolva azt, hogy miért használ a régi eh helyett cs-t, mondja: «Quöd verő hifee litteris fubftituerim cs ssqué unitas, movit ma auctoritas Eminentiffimi quondam Cardinalis & Archiepiscopi Strigonienfis PETRI PÁZMÁNY, viri véré in omni doctrinarum genere eminentiffimi, qui in suo doctissimo Sacrarum Concionum tomo & faepius recufo Controverfariarum Hodcego, Hungarico idiomate conícripto, eafdem literas cs unitas, prioribus íubítituit, melíoris főni gratiá, rejecto antiquo Hungarorum scribendi modo.» (303. 1.) *) Azt az írót, a ki PÁZMÁNY PÉTERről ismételten ily őszinte tisztettel és szinte rajongó szeretettel emlékezik meg, a nagy antireformátor legközelebbi környezetében, követőinek körében kell keresnünk. És íme, KRAJACSEVicsről tudjuk, hogy nemcsak Zágrábban működött, hanem Pozsonyban és Nagyszombaton is. Tehát ez a körülmény is a mellett szól, hogy a fordítás munkáját KRAJACSEVICS MIKLÓS jezsuita atya végezte. De elvezet bennünket ezen körülmény egy más kérdés megoldásához is. Az előszóban megemlíti a kiadó, hogy a szent evangélium szavait «iz Dijacfkoga te Vugerfzkoga textusa» fordította «na nafse pravo Szlovenzko Zagrebecsko fzlovo;» tehát kajnyelvjárásra, még pedig «od recsi do recsi» azaz: szórói-szóra. Hogy melyik volt az a magyar szöveg, melyet a fordító- a latin mellett használt, azt a munka sehol sem említi, noha akkor már több bibliafordításunk és külön evangéliumos könyvünk is volt. Az a körülmény, hogy a fordító PÁZMÁNY köréhez tartozott és hogy ezen körben néhány évvel régebben a bibliának teljes és igen szép fordítása készült, jogossá teszi azt a feltevést, hogy KRAJACSEVICS a «Vugerfzki textust)-on a KÁLDI GYÖRGY féle bibliát érti. *) A XVI. és XVII. századi horvát helyesírást ismertette Maretic Tomislav «Istoria hrvatskoga pravopisa latinskijem slovima», Zagreb, 1889, 29. s köv. 11.