Nyelvtudományi Közlemények 44. kötet (1917)

Tanulmányok - Melich János: Egy fejezet a történeti magyar hangtanból. 333

EGY FEJEZET A TÖRTÉNETI MAGYAR HANGTANBÓL. 355 Dwch OklSz. dúc a. Más adat: VB. 300, § : Duh (személynév). Talán ide való Doh, falu Szilágy m. CSÁNKI I. 582. Szláv, nyilván cseh eredetű személynév a cseh duch 'spiritus, athem' szóhói, 1. MELICH, i. m. 111. Enech a. m. c

ünŐ\ Hunor

és Magor édesanyja a krónikák szerint Eneth, Eme HFK. 478., 490. A NyK. XXXIV. 143. és Nyr. XXXIII. 321. lapján azt igyekeztem bebizonyítani, hogy ez írott alak Eneth helyesen Enech, s hogy a tn. azonos a mai magy. ünö (alakv. inéi/, iné, önő 1. GOMBOCZ, BTürkL. 136.) 'bucula, iuvenca, junge kuli' köznévvel. Az ünö török jövevényszó, vö. kún, inak, ujgur, oszm. csag. inak, jakut yna/ stb., 1. GOMBOCZ i. m. Feldrech. 1284 k.: Feldrech szn. KOVÁCS, Ind. Hazai latin emlékeinkben sokszor: Feldricus, Feldyricus KOVÁCS, Ind. A szn. eredetére vö. úfn. Friedrich, kfn. Friderich ófn. Fridurth, latinosítva Fridericus, 1. WEIGAND-HIRT, DWb.5

Összetétel:

ném. vride + -Heh. Hedre. A XIV—XV. sz.-ban : Hedrich, Hedrych, Hedrychfalwa, Hedrech CSÁNKI I. 296, II. 315. Más alakváltozatok: -rih (vö. Hedryhfa, Hedrihfaya CSÁNKI V. 880.); -ri (vö. Hedri, falu Sáros m. LIPSZKY, Eep., Hedryvar 'Hédervár' CSÁNKI III. 542., vö. ez alakulásra 1489-ből Zenth Orly pispek: Ulrich, I. OklSz. Ulrik a.); -rüh (vö. Hedruhfaya, Hedruhivar, Hedruh CSÁNKI II. 315., 577., III. 542., V. 880., KOVÁCS, Ind.); -réh (vö. Hedreh, Hedrehuara, Hedrehfaya CSÁNKI I. 296., II. 315., 577., III. 538., 542, 549., V. 880.); -ra vö. Hedrahely Somogy m. LIPSZKY Eep.; -é(e)r, vö. Hederfája > HéderfájahiPszKY, Eep., CSÁNKI V. 880., Hederfalva CSÁNKI II. 315., Hederhely CSÁNKI II. 577., 611., Hedervár > Hédervár LIPSZKY, Eep., CSÁNKI III. 538., 542., 549. A Hedre alakra adatok már a XV. sz.-ból, 1. CSÁNKI II. 577. A Hedrich szn. emlékeinkben latinosítva Heclricus (1. KOVÁCS, Ind.). A szn. német eredetű s nyilván hangtanilag is a Heinrich alakváltozata. Erre bizonyítékul felhozom: a sárosmegyei Hedri községet (régen Hedrychfalwa stb. CSÁNKI I. 296.) tótul Henrikovcenak hívják (1. LIPSZKY, Eep.) s egy 1320-ból való oklevél «Villa Henrid »-nek nevezi (1. CSÁNKI 1. 296.). A ném. Heinrich, kfn. Heinrich, ófn. Heimrih stb. a ném. heim fhaus'

+ rih 'herrscher' összetétele, latinosítva a név Henricus (1. alább). Egy Heinrich-hől, Henricus-ból szabályosan fejlődhetik Heindrich, Hendricus, s ez alakokból Heidrich, Hedrich keletkezhetik. Lásd Herrich a. is. Heidreh. A XIII. sz.-ból: Heidrich, Heydrich szn. KOVÁCS, Ind. Más alakváltozatok: -reh (vö. Cheydreh VE. 182. §, Heydeh VE. 70. § recte: Heydreh, Heidereh KOVÁCS, Ind.); -rüg (vö. Heydrugh KOVÁCS, Ind.); -ür (vö. Heydür KOVÁCS, Ind.).Ere-