Nyelvtudományi Közlemények 44. kötet (1917)

Tanulmányok - Melich János: Egy fejezet a történeti magyar hangtanból. 333

348 MELICH JÁNOS. és SZEDLÁCEK, Mist. slov. szerint Csehországban voltak Dehtari, Dehtary, Dechtáre helyek. A helynév a cseh-tót dehet (másodlagos alak dechet, 1. GEBAUER, i. m.) c

ther, kién' származéka (vö. or degoVh ua. 1. BERN. EtWb. 182.). Ezzel a dehet ~ dechet szóval a Dejte aligha függhet össze. hejt ~ hit c

stultus, töricht, albern' NySz. I. 1391. A XIV— XV. sz. határáról, KSzój.: «stultus — hychtus» olv. hichtus. Más adatok: hyht-, heit- stb. NySz., OklSz. Eredete ismeretlen. Alaktanilag is magyarázatra szorul; heit ~ hit melléknév, miért akkor hichtus ? (vö. moh: mochus feljebb.) horh. 1095/XIII. sz.-ból OklSz.: «ad caput uoraginis quod dicitur churchufeii)), 1. a horh szót feljebb. Palojta, három falu Hont megyében: 1265-ből Palochta, 1. Turul IX. 95., NyK. XXXIV. 133. Minthogy e falvak tót neve Plachtince (1. LIPSZKY, Eep.), kétségtelen, hogy a Palojta < *Palohta < Palochta. A név eredete ismeretlen, s nem valószínű, hogy a tájnyelvi palajta (alakv. paléta Tsz. MTsz.) 'ponyva' szóval függne össze. A tájnyelvi palajta (> paléta) szláv jövevényszó [vö. szerb-horv. plahta (alakv. pldhta BELLOSZT., JAMBR. szójegyzék és linteamen, linteum a.) 'tischtuch; bettuch' VUK,3 IVBR. ; szlov. pldhta c

die plache, eine grobe decke aus zwilch oder tuch oder grober leinwand: pferde-, boden-, bettdecke, bettuch, tischtuch' PLET. ; tót plachta 'bettuch; segél, vitorla; ponyva' BERNOL. ; cseh plachta c

leintuch, bettuch, segél'

BANK ; lengy. plachta c

leintuch; segél, decke'

LINDE; or. plachta c

sack aus grober leinwand, busskleid, hárenes hemd; kopftuch ; weiberunterrock; wollentuch bei den weibern' PAWL., 1. MIKL. EtWb.]. Hogy mely szláv nyelvből való a magy. palajta, a mely csak Dunántúl (Zala és Vas m., Göcsej, Balaton m.) járatos, nehéz eldönteni. A jelentés Cponyva') tót átvétel mellett szól, azonban a földrajzi elterjedés e feltevést nem támogatja. A hn. és a névszó tehát nem lehet azonos eredetű. rejtő. A XIV-—XV. sz. határáról, KSzój.: «Bracile—Rychtew». Más adat BesztSzj. : «brachale-m/í/ígw;». Eredeti magyar szó lesz. Mindeddig azonban nincs kellően tisztázva se eredete, se alakja. Rojt, falu Bihar m.-ben. A XIV. sz.-ból Ruchd, Rahd 1. CSÁNKI I. 621. Zsujta, falu Abauj m.-ben: 1404-ből: Suchta CSÁNKI I. 221 (cht-Ye mutat a kt-, cí-vel irott alak is, vö. Swktha CSÁNKI i. h., Sucta VE. 5. §). Később Suhtha CSÁNKI i. h. (ma Zsujta). Két dolgot kell még a -jt-, régibb -ht- < -cht-Ye megjegyeznem : Ha magyar szövegben ilyeneket találunk: «három rőf schlecht atlaczot» (a XVII. sz.-ból, NySz. slejt alatt); «az Schacht-