Nyelvtudományi Közlemények 44. kötet (1917)

Tanulmányok - Melich János: Egy fejezet a történeti magyar hangtanból. 333

EGY FEJEZET A TÖRTÉNETI MAGYAR HANGTANBÓL. 341 Csehi. A Csehi nevű helységek (1. LIPSZKY, Eep.) vagy Cseh szn.-ből vették nevezetüket (vö. KOVÁCS, Ind. Chech és Cheh a., OklSz. 1359: Petro dicto Cheh, uo. 1368: Johannem dictum Cheh, 1398: Emerico dicto Cheh stb.) vagy pedig onnan, hogy a hely alapítói csehnyelvű lakosok voltak (vö. hazai cseh telepekre az Árpád-korban: VE. 367. §: «dixerunt se esse liberos et filios hospitis Boemorum» ; LASZOWSZKI, Codex Turop. I, 5: 1228-ból: «terra Wlc cum Boyemorum terra . . .»; uo. I, 13: 1257-ből: «térre populorum, qui dicuntur Chechy»). A mai Csehi helységek régen Cseh néven is szerepelnek, míg a mai Cseh nevűek (vö. ebben Szilágycseh) régen Csehi néven is (1. CSÁNKI I. 549.) előfordulnak. Ép ezért itt mind a Csehi, mind pedig a Cseh tulajdonnév szóvégi -c/i-val írt változatait összegyűjtöttem s itt adom: a) Csechi a XI—XIV. sz.-ból, vö. 1093-ból, 1310-ből: Chechy hn. KOVÁCS, Ind., CSÁNKI I. 59.; 1255-ből: Cheehy szn. KOVÁCS, Ind. — Alakváltozatok: Csehi (írva Chehy, Chehi vö. OklSz., KOVÁCS, Ind, CSÁNKI I. 59., 549., 605., II. 477., 577., 578., 597., 741., III. 42.); Csehü (írva Chehw CSÁNKI III. 42.); Csei (vö. Chey CSÁNKI II. 578., III. 225., 497.; Fehewchey CSÁNKI III. 497., Kalman Kirsűychey CSÁNKI II. 578.; ez írott alak azonban olvasható csei-nek is, s ezért 1. alább is) ; b) Cseh a XIII—XIV." sz.-ból, vö. 12i7-, 1347-ből: Chech hn. KOVÁCS, Ind., CSÁNKI II. 741; 1474-ből: Ksümanchech CSÁNKI II. 578.; 1295-, 1363-ból: Chech szn. KOVÁCS, Ind. A CSÁNKI II. 597., III. 42. lapon közölt Cheeh talán az eredetiek íráshibája Chech helyett. — Alakváltozatok: Cseh (írva Cheh hn., szn. OklSz., CSÁNKI I. 549., II. 577., 578., III. 42., KOVÁCS, Ind.); Cse <^> Csé vö. Csettelke Kolozs m. LIPSZKY, Eep., Csételek Bihar m. LIPSZKY, Eep, CSÁNKI I. 606., Csékút Veszprém m. LIPSZKY, Eep. (írva Chekut is, CSÁNKI III. 225.), Cse' (írva Chee CSÁNKI III. 225. ma Csehi), Csefalu CSÁNKI II. 477., Csefelde CSÁNKI III. 41., Csetelke Kolozs m. CSÁNKI V. 343.; Cséü> Csév ~-»Cső vö. Csehi Veszprém m. régen Chew is, 1. CSÁNKI III. 225, Csékút Veszprém m. régen Chehkut, Cheukut ~ Chewkuth is CSÁNKI III. 225., Csételek Bihar m. régen Csehtelek LIPSZKY, Eep., Chewthelek ~-> Cheythelwk CSÁNKI I. 606., Csővár Nógrád m. régen Chew is CSÁNKI I. 89., 96.- A Cseh tn. ez alakváltozatára vö. ErdyC. 395—399 : yeweenek ky Chew orzagbol . . . Azonközbe yteenek be az Chewk . . . chew orzagot . . . Chew urakkal . . . Chew orzag» ; Csei vö. Csételek Bihar m. régen Chey thelwk is CSÁNKI I. 606., KARÁCSONYI, A m. nemz. tört. joga 154; más idevaló példákat 1. Csehi a. feljebb. Ha egy szóvégi ch>h összetétel vagy képzés folytán t <-*•* cZ-vel egybekerült, -jt keletkezhetett belőle (1. a Csejtelek, mezejtelen, Lapujtő példákat). A Cseh kicsinyítése Cseht «v Csehd, a melyből Csejt <^»