Nyelvtudományi Közlemények 44. kötet (1917)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Zürjén szövegek - III. 223

ZŰRJÉN SZÖVEGEK. 303 tosis siv-kuza. suas: «zdere'v§, pele. ionti'sni ledé)), pel suiis: % usontiév. — «wo vot, pele, — suas — sid'z i sid'z, mi loiim taíU§ biteg. on-e set bité?)) a pel suiis sili: «nebivalstsina-ke kuían vista'v?ii, tak séta bi. a on-ke kuz vista'vni úebival'stéina, dak mj,skusid tasma jera». sija dumá'itt'si, dumá'itísi, da i viéta'lis sili, mui sija karis babai'sket pervei oinas. i p§l suiis sili : tutaja tenad abu úebival'stéina. taje — suas — mui aj'sid kar in, sije i viéta'linn. pel! silié kulis misku'éis tasma. i it

dzid

vok ber medis biteg i voiis vokjes-din§. ijuali'sni silié póni vokje'sis : «éuri-e biidh) a sija suiis nili: «ainid vetlev. 3. no i é§r-kos vok kaiis pue. i ad'd'éis bise, kodorin, i letíéis pusis i sija medis bi-dore bila. i muni i voiis bi-dore. puka'l§ pel'. Hzdere've, t'selem, pete!)) •— dok, pie!» — «p§l'§, bité on-§ set miian ? sid'z i sid'é, loiim tatíée biteg.» pel' suiis sili : «úebivalstsina-ke kuéan vista'vni, séta bi. a on-ke ku£ vista'vni úebivalétéina, seki misku'éid tasma jer a i biteg let

dza)). apó. Engedj melegednem». Az öreg szólt: «Melegedjél.)) — «Nos nézd csak, apó, — úgymond — így meg így (tkp. úgy meg úgy), mi itt tűz nélkül maradtunk (tkp. lettünk). Nem adsz-e tüzet?» Az öreg meg így szólt hozzá: «Ha (valami) lehetetlenséget tudsz mesélni, úgy adok tüzet. De ha nem tudsz lehetetlenséget mesélni, úgy a hátadból szíjat hasítok». Az gondolkozott, gondolkozott és elmondta neki, a mit ő első éjjel a feleségével csinált. És az öreg így szólt hozzá: «Ez a te (meséd) nem lehetetlenség. Azt — mondja —•, a mit magad csináltál, azt mondtad el». Az öreg a hátából szíjat vágott ki. A legidősbik testvér visszament tűz nélkül és megjött a testvéreihez. És kérdezték tőle az öcscsei: «Akadt-e tüzed ?» És ő így szólt hozzájuk: «Magatok menjetek)). 3. Hát a középső testvér fölmászott a fára. És látta a tüzet, (hogy) hol (van), és leszállt a fáról és elindult a tűz felé tüzért. Es ment és odaért a tűz mellé. Egy öreg ül (ott). «Adjon Isten, üdvözlégy, öreg!» — «Gyere (ide), fiam!» — «Apó, nem adsz-e nekünk tüzet? így meg így, tűz nélkül maradtunk itt». Az öreg így szólt hozzá: «Ha lehetetlenséget tudsz mesélni, adok tüzet. De ha nem tudsz lehetetlenséget mesélni, akkor a te hátadból szíjat hasítok és tűz nélkül bocsátlak el».