Nyelvtudományi Közlemények 44. kötet (1917)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Zürjén szövegek - III. 223

ZŰRJÉN SZÖVEGEK. 283 siris izse t§das, kit§n. i setísg sije'zd§ nue'das. iva'n tsare'viU }i

ad'd'zas : zev it

dzid

iz. butkiUtísile'ni, butkiMUity'ni i ne-kud'z oz vermi'ni butki'ltni. a ts§£ pondas butki'Htni i butki'ltísas. i ad'd'éa'sni zev jugid kolk. ts§zis suas: «bos taje i ot§ tupllav. i nekodli in vistav i úe-kodk§t in sorúit i pervei kerka'as in pirav)). iva'n tsare'viU kolk bostas i mgdas. mun§ zev dir i pervei kerka voas. setíse sija oz pir. i m§das v§(

d'z§ m§d kerka-doredz. a p§i'is i suas: utaja eskg kol'kjis teiid i suri, no tensid gua'-sni. me-k§ ni teiid vistala-a, górtad voan da karta-viv pel'e'sad puktiv. i seé, soj§-ju§ dei medas. 6. mune, mune, a vgiítsa os lokt§. uiva'ng, vok§, zev tai dir vetlin. vai sev me-vüam i me vart§'da». sija dzin tuis§ var^ te'das i iva'n tsare'vit's leíUas. i medas pod§n. i veittsa süi lökte k§ji'nis. i suas : «zev tai dir vetlinrt. i suas : v-vai vili'sam 8§v, me varte'da)). iva'n tsare'vit's s§las vüi'sas i vartg'das zev ü§. i v§ifíéa sili tes§ ket's. «k§ji'ne, te zev mu^l'zin, vai me var-van). És oda vezeti őket. Iván czárfi is meglátja: egy nagyon nagy kő. Hengergetik, hengergetik (értsd: próbálgatják), de sehogyan nem bírják elhengeríteni. De a kacsa kezdi elhengeríteni és (a kő) feldől. Es egy nagyon fényes tojást látnak meg. A kacsa így szól: «Fogd ezt és csavard be a kendődbe és ne mondd el senkinek és ne beszélj senkivel és ne menj be az első házba.» Iván czárfi fogja a tojást és elindul. Megy nagyon sokáig, és jön az első ház. Oda ő nem megy be. Es tovább indul a második házig. De az öreg anyó mondja: «Ha megtaláltad is ezt a tojást, de el fogják tőled lopni. Én azt mondanám neked : hazajössz és az istálló sarkába tedd.» Es onnan — eszik-iszik és elindul. 6. Megy, megy és a medvével találkozik. «Iván öcsém (tkp. Ivánom, öcsém), nagyon sokáig jártál. Nos, ülj föl a hátamra (tkp. énreám) és én viszlek gyorsan.» Az a fél úton elviszi és Iván czárfi leszáll. Es elindul gyalog. És szembe jön vele a farkas. És így szól: «Nagyon sokáig jártál már». És mondja: «Nos, ülj föl a hátamra, én elviszlek gyorsan». Iván czárfi fölül a hátára és nagyon messzire viszi. És a nyúllal találkozik: «Farkasom, te nagyon elfáradtál, nosza, majd én