Nyelvtudományi Közlemények 44. kötet (1917)
Tanulmányok - Fokos Dávid: Zürjén szövegek - III. 223
282 FOKOS DÁVID. a paU-vilin gkmis kusi'nen kuilg peU. i suas: «kitUg mgdint iva'n tsare'viU?» a iva'n tsare'viU nem-tor oz su. jaga-baba pondas let'Ui'ni i iva'n tsare'vitsli suas: «kié-ke te vajin assid Igéid vir-jditg ?•> . jaga-baba paU-vi'lié gkmis sutki letíéi'ég'. a iva'n tsare'viíélié veks§ jud'se, no nem-tor oz vermi jua'vni. i sija pondas uzing'dni i jad§n verdni. a iva'n tsare'viU kinas tsgktas perve\ aslis soini. jaga-baba boétas t'sdsse i lebg'das pizanld'nis: i sgmin bus lou§. 5. iva'n tsare'viU m§das v§( cK£§. i kor-kg mii-kg more-dorg voas. more-doris lebzas tsgz i si-ding lökte, i suas: ntrudnei d'ela viberitg'mid i og tgd, verman-g-si karni, me-kg ni pgsgbita-a». vi^zg'das more'g, a more-dorin sir. nlebgd mene vaasr burtg og vungd i kor-kg ged'i'tíéav. iva'n tsare'viU kodg'rtas stavsg, kodi vgit'Ua tesli (tesli'ni)t i si-ding voa'sni stavis. i ponda'sni more pitskg'sis koréi'ni. a az öreg anyó. És így szól: «Hová készülté], Iván czárfi?» Iván czáríi azonban semmit se szól. A boszorkány le kezd szállni és így szól Iván czárfihoz : «Ugyan honnan hoztad a magad széptestét (vér-húsodat) ?» A boszorkány kilencz teljes napig mászik le a kemenczéről. Iván czárfit meg egyre kérdezi (tkp.-tól kérdezősködik), de semmit se bír megtudni. Es ő kezdi vacsorával kínálni (tkp. vacsoráztatni) és méreggel etetni. Iván czárfi azonban a kezével parancsolja neki, hogy előbb (ő) egyék. A boszorkány fogja a tálat és az asztalhoz csapja: és az csupa porrá válik. 5. Iván czárfi tovább indul. És egyszer csak a tengerhez ér. A tengerpartról fölröpül egy kacsa és őhozzá jön. És mondja: «Nehéz dolgot választottál ki, és nem tudom, vájjon el birod-e végezni, ha én már segítlek is». Belenéz a tengerbe, a tengerparton meg egy csuka van. «Dobj bele engem a vízbe, nem felejtem el a jótéteményedet és valamikor hasznodra leszek.» Iván czárfi idézi mindazokat, a kikkel találkozott, és mind hozzá jönnek. És elkezdenek a tenger fenekén keresni. A csuka azonban tudja, (hogy) hol van a kő (tkp. a követ tudja, hol
