Nyelvtudományi Közlemények 44. kötet (1917)

Tanulmányok - Sebestyén Irén: Finn jelzős szerkezetek 117

148 SEBESTYÉN IEÉN. a tűzből, aranyszarv a kohóból5

; Aura tungeikse tulesta,

terei kulta kuumoksesta (10: 379) 'eke tűnik elő a tűzből, aranyél a kohóból'. Az anyagnévből akkor sem képez a finn nyelv mellék- • nevet, ha a jelzett szó nincs kitéve: vaari vetáá leppákalikasta (Sat. I. 29) 'az apó húz egyet az égerfadorongból' (t. i. fazékból); mustassa silkissa joka páiva káveli (Sat. I. 278) 'fekete selyemben járt mindennap'; Sinisilkit silmiltáni (Kai. 4: 72) 'a kék selymek az arczomról'. A régi népköltészet nyelvében az anyagnévhez olykor a genitivus -n ragja járul: Kullansormus sormestani (Kai. 4: 61) 'aranygyűrű az ujjamról'; Sormet kullansormuksihin, káét kullankáárylöihin (Kai. 4 r 179) 'ujjaidat aranygyűrűbe, kezeidet aranykarpereczekbe'; kullan solki (PET.: Suomi II. 18: 23) 'aranycsat'; kullan sormuksia (PET.: Suomi II. 18: 23) 'aranygyűrűk'. Az újabb irodalmi nyelvben egyre nagyobb tért hódit az anyagnévből -inén képzővel képzett melléknévij elzősszerkezet. A? anyagnévből képzett melléknévi jelző külömben igen régi idő óta kimutatható az ősi, változatlan anyagnév! jelzős kifejezés mellett; pl. Hanki villai'set hamoset (Kai. 23: 388) 'készíts gyapjúszoknyácskákat'; Vápa vaskinen káessá (Kai. 31 : 133) 'rézpáleza a kezében'; Pane vaskinen vasara tuon tulisen jousen páálle (Kai. 33: 267) 'tégy rózkalapácsot arra a tüzes íjra'; Suka kultainen pivossa, hopiainen harja káessá (PET. Suomi II. 18: 22) 'aranyfésű a markában, ezüstkefe a kezében'; pane . . . kaksin liinaiset lakanat (PET. : Suomi II. 18: 190) 'tedd kétszeresen a vászonlepedőket'; annettiin paperinen takki, voinen hattu ja lasiset kengat (Suomi II. 16: 182) 'adtak papírkabátot, vajkalapot és üvegezipőt'; Talon váki huomas minun sokeriset kalossin (Suomi II. 16: 222) 'a ház népe észrevette az én ezukor-sárczipőmet';. kaikilla pitáá olla kultaiset hiukset ja kultaiset kasivarret (Sat. II. 2) 'aranyhaja és aranykarja legyen mindeniknek'; siná et saa milma ennen nákemáán, ennenkuin kőimet [kengat] rautaiset jaloissasi kuluttanet (Sat. II. 96) 'addig nem láthatsz engem, míg három (pár) vasezipőt el nem koptatsz a lábadon';. otti sen sulkkuisen huivin (Sat. II. 104) 'vette azt a selyemkendőt'; kultainen istuin (KIVI I. 435) caranyszék';

katto kultainen páámme páállá (KIVI II. 18) 'aranytető fejünk felett'; iloisesti leimusi koivuinen pystyvalkea (KIVI II. 184) 'vidáman lobogott a nyírfa-(álló)tűz'; lákkinen vesisáiliö (JAEN. 13) 'bádog víz-