Nyelvtudományi Közlemények 44. kötet (1917)

Tanulmányok - Sebestyén Irén: Finn jelzős szerkezetek 117

142 SEBESTYÉN IEÉN. Ezen a téren azonban erősen érvényesült a svéd hatás, mely az eredeti finnugor szerkezetet majdnem teljesen félreszorította.*) Jelzőül állanak az állatok tulajdonnevei és a tulajdonnév értékű állatnevek is: Jáihán multa Musti koira (Kai. 36: 287) "elmaradt tőlem M. kutya'; Mikko kissa (LINN. Pak. 49) C

M. macska';

karhu [veljelle] (Sat. I. 119.) 'medve bátyának'; repokuomani (uo. .96) "róka komám'; sen ... neuvoi variskuomani (uo.) "azt. . . varjú komám tanácsolta'; mitá kannát, orava kuomaseni ? (uo. 333) cmit viszel, evet komácskám?' f A finnugor nyelvekben a v e z e t é k n é v a keresztnév előtt áll, vagyis a vezetéknév valóságos jelzője a keresztnévnek; csak a finn nyelvben használatos a svéd eredetű értelmezős szerkezet: Aleksis Kivi 'Kivi Elek5

,

Juhani Aho "Aho János' stb. A vezetéknév eredetileg az egyénnek megkülömböztető neve volt. A finnben a vezetéknevek kialakulásának kezdő fokán — éppen úgy, mint a magyarban — megkülömböztető névül az apa neve szolgált: Hemminki Henrikinpoika C

H. Henrikfia', Liungi Tuomaanpoika C

L. Tamás-fia' stb. A nép körében még ma is gyakori az egyénnek csupán származás szerint való megjelölése: Salomon Erkinpoika, Vilhelm lisakinpoika, Oskar Matinpoika, Santeri Santerinpoika "Salamon Erik-fia, Vilmos Izsák-fia, Oszkár Mátyás-fia, Sándor Sándor-fia' stb. (Sat. I. köt. jegyzeteiben az elbeszélők nevei). Ezek a szerkezetek a szórendtől eltekintve teljesen megfelelnek a régi magyar Palfyayanus, Mihalfya Isthwan-féléknek*""), *) Az észtben: «Die Wörter herra, izand 'Herr'; prőua, emand c

Erau';

nör herra, nörsand st. nör izand "Junker, junger Herr', preüi, mamsel "Fráulein, Mamsel' werden dem unverándert im Genitiv bleibenden Eigennamen nachgesetzt, wie Petersoni izandale "dem Herrn Peterson'; Anna preilil 'bei Fráulein Anna' etc. (WIEDEMANN Ehst. Gramm. §. 192). ^— KülÖmben a német szórend van elterjedve. **) Vö. KEETÉSZ 38. ....•