Nyelvtudományi Közlemények 44. kötet (1917)

Tanulmányok - Sebestyén Irén: Finn jelzős szerkezetek 117

FINN JELZŐS SZERKEZETEK. 139 ámmálle mun orjaksi myi (Kivi I. 85) 'egy élelmiszerkereskedővénasszonynak rabszolgául adott el engem...'; Mitá Suomen kansalla oli saatavaa vanhemmalta runoniekka-polveltaan,.. (CYGNAEUS : Alkulause, KIVI Val. Teoks. I. 456) 'a mit a finn nép régibb versköltő-nemzedékétől kaphatott'; noita-akkasi (KIVI II. 68) 'boszorkány-feleséged'; Ne toivat sitté Turun puolelta noitamiehen (Suomi II. 16: 226) 'azután Turku vidékéről egy boszorkány-férfit hoztak'; noita elavá1)

(Sat. I. 279) 'boszorkányállat5; Men ja tappo sitté kissan ja sian, otti kissalta silmán, sialta syámmen ja varkaalta akalta, ruumiilta, káén. (Suomi II. 16: 224) 'ment és megölte aztán a macskát és a disznót, elvette a macskától a szemét, a disznótól a szívét és a tolvaj asszonytól, a holttestől, a kezét'. Ide tartoznak a megfordított szórendű, mostohát jelentő puoli 'fél' szóval való összetételek.2

) Ifö puoli. 'Vitricud. Stiu fadher'. (MLF. II. 188); litei puoli. 'Nouerca. Stiu moodher' (uo.); Poica puoli. Priuignus. Stiu foníi'. (uo.); Ios karian warkall on... lapsia polia (MLF. II. 170) 'ha a nyáj tolvajának... mostoha gyermekei vannak...'; Ios ioku murha poika puolens eli ti/tár puolens perimifen táhden (MLF. II. 136) 'ha valaki meggyilkolja mostohafiát vagy mostohaleányát az öröklés miatt'; iold ei se elá taicka ei ole fapuilla; nijn on weli puoli Ifástá; iold eise ole fapuilla,, nijn on weli puoli áiteiftá . . . (MLF. II. 21) 'ha az nem ól vagy nincs jelen, akkor az atya mostoha fitestvére, ha az nincs jelen, akkor az anya mostoha-fitestvére van . . .'; sisar-, serkku-, séta-, tátipuoli (LÖNN.) 'mostoha-leánytestvér, -unokatestvér, -nagybátya, -nagynéne'; anoppi-puoli (uo.) 'mostoha-napa'; appipuoli 'mostoha-ipa'.3) Itt említhetjük meg a következőket is: Siitá túli nálka repo (Sat. I. 48) 'onnan jött egy éhes (tkp. éhség) farkas'. — Kesáisená sunnuntai-aamuna (AHO Tyv. meri 46) 'nyári vasárnapreggelen'; Tiistai-iltapaivan hámártáessá . . . (KIANTO 47) 'a kedd délután alkonyulatában'.4) Olyan szerkezetet is találunk, a melyben a jelzett sző és a jelző közti viszony a hasonlóságon alapszik; pl. *) Az észtben : nöianaine 'böszorkánynő'; noiaeit 'boszorkányanya' (AHLQV. 51). :>/ H'J_ \ 2)

Vö. atval, fial: SZINNYEI, NyH.5

55. 3)

A puoli-\&l való összetételek szórendjéről később lesz szó. 4)

Vö,. szerda napon (SIMONYI Jelzők 36). , : i •:•••:•}•/}•}