Nyelvtudományi Közlemények 44. kötet (1917)
Tanulmányok - Sebestyén Irén: Finn jelzős szerkezetek 117
138 SEBESTYÉN IRÉN. Tulajdon ságjelző ül állhat állapotot, foglalkozást, szerepet jelentő főnév. Az ilyen jelző is legtöbbször összetétellé egyesül a jelzett szóval. Példák: kaiki kieuhet leiket ia Oruolapset (MLF. I. 228) 'minden szegény özvegy és árvagyermek5; orpolapsi 'árvagyermek5 ; Oli ennen leskiakka (Sat. II. 32) 'volt egyszer egy özvegyasszony5; bán meni yhteen leskieukkoon (Sat. II. 24) 'elment egy özvegyásszonyhoz5. A régi nyelvben és a nép nyelvében a jelzőül álló leski főnév olykor teljesen melléknévi használatú, a jelzett szóval nem alkot összetételt, hanem éppen úgy egyezik meg vele Számban és esetben, mint a melléknévi jelző; pl. Chrifte ylöfherettí le/ken waimon poijan (MLF. I. 144) 'Krisztus feltámasztotta az özvegyasszony fiát5; Ja mennáán leskeen akkaan he, já leskella akalla oli pikkuinerí poika hyvin (Sat. II. 90) 'és ök elmennek az özvegy-asszonyhoz, és az özvegy-asszonynak igen kicsi fia van5; Já sitten he tullaan taas siiná leskessá akkasessa ollaan (Sat. II. 90) 'és azután ők megint ott találnak lenni az Özvegyasszonynál5. Hasonlóképpen adjektiválódik a régi nyelvben a neitsyt főnév: Syndyi Neitzefta Mariafta (MLF. I. 74) 'született Szűz Máriától5. — No, nyt pitáisi minun lahteá velimiehen luo (Sat. II. 40) 'no, most indulnom kellene a fitestvéremhez5 (tkp. 'fitestvér-emberhez5 ); voi minua onnetonta, kun sairas mieheni, yrkdmieheni palaa! (Sat. II. 69) 'oh én szerencsétlen, hiszen odaég az én beteg férjem, vőlegény-emberem5; isantá ol joutunut omien neiti-tyttariensd armottoman kurin a]aiseksi (JARN. 161) 'a gazda saját kisasszony-leányainak kegyetlen uralma alá került5 ; Tuossa tulee orja-kumppanini, Kimmo (Kivi I. 8) 'ott jön rabszolga-társam, K.5; isdnta-ukko (Sat. II. 16) 'a gazda öreg'í isdntarenki hávitti kaikén tavaran (Suomi II. 16 : 227) 'a gazdabéres elpusztított minden holmit5; Joo! virkkoi isántd suutari, niin on asia (KIANTO 36) 'helyes! mondta a házigazda-varga, így van a dolog5 ; emántáhiiren kaulassa oli kulkunen (Suomi II. 16 : 190) 'a háziasszony-egér nyakában csengőcske volt5; Kun túli kaupunkiin, piikatyttöjd syötteli niillá hyvillá marjoillaan (Sat. II. 55) 'mikor a városba ért, megetette a cselédleányokat azokkal a jó bogyóival5; Olekkos náhnyt tástá meneván kerjalaisqijati? (Suomi II. 16: 132) 'láttál-e ezen elmenni egy kpldúsöreget?5; kerjdldis-poika (Suomi 11.16: 198) 'koldúsfiú5 ; passaripoika (Suomi II. 1.6:210) 'pinczérfiü5; eikös tárná ölese meiján vanha paiménpoika...? (Suomi II. 16: 214) 'vájjon ez nem a mi régi pásztorfiúnk...?5; Kaksi paimenukkoa (KIVI I. 2) 'két pásztor-öreg5; Oi on seppo-veikkoseni! (Kai. 31 : 247) 'oh kovácsbarátocskám5 ; tuossa istuu usein lukkari-ukkomme (KIVI II. 71) 'ott ül gyatrán a mi kántor-öregünk5; eráálle ruokakauppias-,
